Amit eddig láttunk, az csak a kezdet lehet – jelentette ki a Diyarbakírban, a főként kurdok lakta régióban tett látogatása után a bővítési biztos. Verheugen, noha elismerte, hogy Ankara már eddig is tett lépéseket a kurdok kulturális jogainak biztosítása érdekében, annak a véleményének adott hangot, hogy jogköreiket (például a nyelvtanítás és a kurd nyelvű rádió- és televízióadások terén) tovább kell bővíteni. A biztos szerint Ankarának további erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében is, hogy az elűzött kurdok visszatérhessenek otthonaikba. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a régióban a két évtizedes konfliktusnak eddig harmincezer ember esett áldozatul, s egyebek között ez is nagyban hozzájárult a török EU-csatlakozás elodázásához. Az EU vezetői egyébként decemberben döntenek arról, hogy zöld jelzést adnak-e a török csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. A döntést nagyban befolyásolja majd az az országjelentés, amelyet október 2-án hoz nyilvánosságra az Európai Bizottság.
Mindeközben egy független bizottság jelentése szerint – amely a „Törökország Európában: Több mint egy ígéret?” címet viseli –, amennyiben Törökország teljesíti a koppenhágai kritériumokat, az EU-nak tárgyalóasztalhoz kell ülnie Ankarával. A Martti Ahtisaari volt finn elnök vezette testület úgy véli: a további halogatással az unió hitelessége forog kockán.
Szijjártó Péter
Szijjártó Péter bírálta a vámmegállapodást
