Vadászházper: bíróság előtt a főúttörő

Ma kezdődik Rácz Péternek, a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) ügyvezetőjének és vélelmezett bűntársának, Burger Béla ingatlanszakértőnek a büntetőpere, mely a csillebérci úttörőtábor területén álló vadászház áron alul történt értékesítése miatt indult a vádlottak ellen. A tábor tulajdonjogának megállapítása miatt kezdeményezett polgári per másodfokú tárgyalása szeptember 17-én folytatódik a Fővárosi Ítélőtáblán.

Ma nyitja meg a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) bírája azt a három tárgyalási napra kitűzött büntetőpert, mely a csillebérci úttörőtábor területén álló, vadászház néven ismert ingatlanegyüttes eladása, ennek kapcsán hűtlen kezelés miatt Rácz Péter, a MÚSZ ügyvezető elnöke és ingatlanszakértője, Burger Béla ellen indul. Az ügyben 2002 februárjában Rogán Antal (Fidesz) tett feljelentést, melynek nyomozását a rendőrség decemberben bűncselekmény hiányában megszüntette, majd a honatya panasza nyomán az ügyészség pótnyomozást rendelt el. Rácz Pétert és Burger Bélát 2003 márciusában gyanúsították meg hűtlen kezeléssel, melynek kárértéke 82 millió forint, és az ebben történt közreműködéssel, majd a Fővárosi Főügyészség tavaly augusztusban vádat emelt a főúttörő és segítője ellen.
Emlékezetes: a MÚSZ elnökségének döntése nyomán 1999 márciusában Rácz Péter 15 millió forintért értékesítette a csillebérci ifjúsági tábor egyik legértékesebb, ősparkos részén álló, mintegy 200 négyzetméter össz-lakóterületű, kétszintes vadászházat, a hozzá tartozó három, 37 négyzetméteres garázzsal és a körülötte lévő telekkel együtt. A 46 hektáros táborból így összesen 2694 négyzetmétert hasítottak ki.
A nyomozás során kiderült: a korábban több alkalommal törvényszéki szakértőként eljáró Burger annak tudatában, hogy az önkormányzat építési engedélyt adott ki a területre, alulértékelte a szakértői becslések szerint akkori áron 300-350 millió forintot érő, 96 millió forintos forgalmi értéken nyilvántartott ingatlant.
Egy, a táborhoz közeli, kiemelten frekventált helyen lévő, 800 négyzetméteres (ez alig nagyobb, mint negyede a szóban forgó területnek) üres telket 100 millió forintért adtak el abban az évben.
Vevőnek az a Bau-bérc Kft. jelentkezett, melynek tulajdonosa a vételt követően Rácz unokatestvére, Rabb Attila lett. A megállapodás szerint a kft. ötmillió forint plusz áfáért a felépítmények tulajdonosa lett, a földterületre pedig tízmillió forintért 99 évre szerzett használati jogot, melynek lejártát követően a területet egyetlen dollárért megvásárolhatja. A szerződés alapján a telket ez idő alatt is a vállalkozás használhatja, és bármikor átruházhatja. Miután Rácz Péter a MÚSZ nevében aláírta az adásvételi dokumentumokat, saját részére kibérelte az időközben luxusingatlanná alakított vadászházat a vevőtől. A Bau-bérc Kft.-ben még 2001-ben szerzett ötvenszázalékos tulajdonrészt egy kínai vállalkozó, akinek magyarországi kézbesítési megbízottja az MSZP frakcióigazgatójának, Varju Lászlónak a felesége lett. A büntetőper október 8-án, illetve október 10-én folytatódik a budai bíróságon.
A földhivatali dokumentumokból kiderül, hogy az ifjúsági tábor területe nincs megosztva, a vadászház és a hozzá tartozó földterület az ifjúsági tábor helyrajzi számán található, ezért Rácz úgynevezett eszmei hányadot adott el az ifjúsági táborból. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tábor területének minden négyzetcentiméterét meghatározott arányban tulajdonolja a Bau-Bérc Kft. és a MÚSZ. A teljes tábor tulajdonjogáért indított polgári peres eljárásban az elsőfokú bíróság már kimondta, hogy az úttörőszövetség jogosulatlanul használja az ingatlant. Ismert: február 25-én a Fővárosi Bíróság (FB) első fokon érvénytelennek nyilvánította a csillebérci gyermektábor elajándékozásáról szóló 1989-es szerződést, mely ellen még az Orbán-kormány idején, 2000 nyarán nyújtott be keresetet a magyar állam nevében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, illetve az Ifjúsági és Sportminisztérium. A felperesek és a később beavatkozó XII. kerületi önkormányzat arra kérték a bíróságot, hogy mondja ki: a MÚSZ közel tizenöt éve jogosulatlanul használja az úttörőtábort, annak tulajdonosa ugyanis az állam. Az FB egyetértett álláspontjukkal, mely szerint ugyanazon a napon, 1989. június 27-én két ajándékozási szerződéssel a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) és a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) az úttörőszövetségnek juttatta az ingatlanokat. Ekkor a KISZ már nem létezett, ugyanis április 22-én, az utolsó, XII. kongresszusán jogutód nélkül megszűnt, és megalakult a Demisz, melynek alelnöke akkor Gyurcsány Ferenc jelenlegi sportminiszter, miniszterelnök-jelölt volt. Az új szervezet jogosultság nélkül nem ajándékozhatott úttörőtábort, ahogyan a hónapokkal korábban már feloszlott KISZ sem. Az ügy fellebbviteli tárgyalására az alperesek fellebbezése nyomán a Fővárosi Ítélőtáblán kerül sor szeptember 17-én.