Az MSZP-s klubvezetés és az eltékozolt közpénz

Egyelőre nincs gyanúsítottja a Fehérvár FC Kft. botrányos szerződéskötései miatt hűtlen kezelés gyanújával megindított nyomozásnak. A baloldali vezetésű önkormányzat 84 százalékos tulajdonában lévő labdarúgóklub körüli zavaros ügyek nem új keletűek, évek óta tart az adófizetők pénzének felelőtlen tékozlása – a szocialista–szabad demokrata városvezetés irányításával. Sokmilliós fizetésekről születnek (jó esetben szabályos) szerződések, miközben a kft. adósságállománya százmilliós nagyságrendűvé duzzadt. A gyanús ügyletek sorát immár egy vélt okirat-hamisítás is gyarapítja: az ellenzék szerint a város SZDSZ-es alpolgármestere a klub nevében írta alá augusztusban a játékosok februárra visszadátumozott szerződéseit, amit a lapunk birtokába került dokumentumok is alátámasztanak.

2004. 10. 28. 17:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mottó: A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(Részlet a helyi önkormányzatokról
szóló 1990. évi LXV. törvényből.)

Néhány héttel ezelőtt nagy vihart kavart a Magyar Labdarúgó Liga (MLL) jelentése, amelyben a korábban Videotonként, Parmalatként, majd szeptember elseje óta Fehérvár FC néven szereplő futballcsapat gazdálkodásában fölbukkanó törvénytelenségekre, sok tízmilliós indokolatlan kifizetésekre hívta fel a figyelmet. Az ügy egyik kulcsszereplője a csapat 84 százalékos tulajdonosa, a Warvasovszky Tihamér (MSZP) polgármester által vezetett önkormányzat, illetve néhány magyar vállalkozó. A jelentésről a székesfehérvári közgyűlés is tárgyalt, azonban a baloldali többség – immár másodjára – látványosan megakadályozta, hogy a klub gazdálkodásának átvilágítására vizsgálóbizottságot állítsanak fel. Ezután Warvasovszky Tihamér sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a liga jelentését szeptember első napjaiban postázta a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságra, amely hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást.
Gyanúsított még nincs, gyanús szerződések, gyanús szerződők annál inkább. 2003 júliusában a Videoton FC Kft. három szerződést is kötött a Párban Bt. nevű céggel, amelyet a kft. működési szabályzatában foglaltak ellenére nem ellenjegyeztettek a többségi tulajdonos önkormányzat képviselőjével. Bár a szerződések így a mai napig nem hatályosak, a klub összesen 35,4 millió forintot fizetett ki a Párban Bt.-nek. Az MLL jelentése szerint ezek a megállapodások még hatályosságuk esetén is súlyosan aggályosak lettek volna, mivel tartalmilag lényegében megegyeztek: tanácsadásról és játékosok megfigyeléséről szóltak. Ráadásul a fellelhető dokumentumok alapján a liga azt állapította meg, hogy a Párban Bt. semmilyen tényleges szolgáltatást nem nyújtott a kifizetett pénzért.
Maráczy Endre (MSZP), aki a szerződések megkötésekor a Videoton FC Kft. ügyvezetője volt, nevetségesnek nevezte, hogy ellenszolgáltatás nélkül történtek volna a kifizetések. – Ezek a szerződések nagyon is valósak, amelyekről a tulajdonosi körben mindenki tudott – fogalmazott a szocialista politikus. Bordás Tibor, a Párban Bt. tulajdonosa is visszautasította a liga állításait: „Ez az ő álláspontjuk, ugyanúgy tévedtek, mint a Diósgyőr kizárásakor.” (A Diósgyőr klublicencét annak a Sélley Zoltán UEFA-licencmenedzsernek a jelentése nyomán vonták vissza,
aki a székesfehérvári futballcsapat gyanús szerződéskötéseit is föltárta. A napokban a másodfokú licencbizottság úgy döntött, mégis érvényes a Diósgyőr licence.)
Ugyancsak a város képviselőjének ellenjegyzése nélkül szerződött 2003 júniusában a klub a Centerhalf Kft.-vel, amelynek ügyvezető igazgatója az a Szigli István, aki független önkormányzati képviselő is egyben. Ez a liga szerint jogilag és etikailag is összeférhetetlen. Továbbá „ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel”, hogy a megállapodás tartalmilag megegyezik a Párban Bt.-vel kötött szerződésekkel. Hatálytalansága ellenére a liga szerint összesen öthavi illetményt fizettek ki a Centerhalfnak.
Szigli István ugyanakkor lapunknak azt állította: nincs összeférhetetlenség képviselősége és cégének megbízatása között. Kiemelte: a liga és a felügyelőbizottság is többször ellenőrizte az említett szerződéseket, de nem talált visszaéléseket. Politikai megrendelésre készült a ligajelentés – fűzte hozzá Szigli István.
Botrányos autólízingelési ügy is gyarapítja a listát: a Videoton FC 2000 júliusában közel 2,2 millió forintért vásárolt egy Suzuki Wagon R+ gépkocsit, amelyet tíz hónappal később egymillió forintért eladott Dósa Mátyás ügyvezetőnek, mégpedig éppen az ügyvezető által Varga Endre (MSZP) technikai vezetőnek adott meghatalmazás segítségével. Dósa nem volt szívbajos, és tavaly júliusban 2,25 millió forintért – vagyis az eredeti árnál is drágábban – visszalízingelte azt a klubnak. A liga szerint a negyedik súlyos visszaélést pedig azzal követte el az egyesület vezetése, hogy szerződés nélkül fizetett ki több mint 14 millió forintot tavaly április óta a Gabriel 2003 Bt.-nek.
Nem érdemel különösebb kommentárt, hogy a klub felügyelőbizottságát évek óta az a Pénzes Mihály vezeti, aki mellesleg az MSZP székesfehérvári elnöke is. A bizottság első féléves, valamint a tavalyi évre vonatkozó jelentésében nem esik szó azokról a bűncselekménygyanús esetekről, amelyeket a liga föltárt.
A labdarúgóklub gazdálkodása körüli anomáliák nem új keletűek. Hogy meszszebbre ne menjünk, 2002-ben az akkor még Videoton FC Kft. néven futó klub 370 millió forintos adósságot halmozott föl, és akkor a felügyelőbizottság is számos hiányosságra mutatott rá, ezért az önkormányzat egy szakértői bizottságot állított fel a súlyos pénzügyi gondok feltárására. A vizsgálat többek között megállapította, hogy a „tudatos, célszerű gazdálkodásnak még a legalapvetőbb elemei sem lelhetők fel a kft.-nél”. Ráadásul nem az anyagi lehetőségek határozták meg a kiadások alakítását, hanem azokhoz utólag igyekeztek önkormányzati támogatást szerezni, továbbá nem kötötték feltételekhez a játékosok szerződésében a győzelem után járó prémium kifizetését, így azok a labdarúgók is követelték a prémiumot, akik az adott mérkőzésen pályára sem léptek. Ezeken felül indokolatlanul engedett el a klub egy ötmillió forintos követelést, amikor az ukrán Ruszlan Csernyijenko játékjogának eladásáról szóló szerződést Viniczai Tibor (MDF), a kft. akkori ügyvezetője úgy módosította, hogy a labdarúgó ingyen kerülhessen a Nyírség-Spartacushoz. Mentségére szóljon, 2002 decemberében nyilatkozatban ismerte el, hogy nem „vezető tisztségviselőtől elvárható gondossággal” járt el, és az okozott ötmillió forintos kárt 2003. március 31-ig megfizette a klubnak.
Miközben 2001-ről 2002-re a székesfehérvári játékosok és edzők díjazása hozzávetőlegesen a két és félszeresére emelkedett, addig a csapat a bajnokságban elért negyedik helyről a kilencedikre csúszott vissza. (Valahogy így van ez országos szinten is: amióta a magukat „profinak” nevező focisták egyre horribilisebb összegeket vesznek föl az állami-önkormányzati infúzión éldegélő klubjaiktól, nemzetközi szinten már annyi eredményt sem produkálnak, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. Ha valaki nem tud, és talán nem is akar megtanulni futballozni, az a zsebébe tömött újabb millióktól sem ad majd pontosabb passzokat, kezeli jobban a labdát.)
Balsay István, Székesfehérvár fideszes országgyűlési képviselője szerint a polgármester a rendőrségi feljelentéssel próbál előre menekülni, ugyanakkor ezzel nem tussolhatja el azt a tényt, hogy minden kétes szerződésről hivatalból tudomása volt, de a liga által kirobbantott botrányig mégsem tett semmit azok kivizsgálására. Okirat-hamisítás gyanúját veti föl, hogy Szelier András szabad demokrata alpolgármester az augusztusi bajnoki rajt előtt néhány nappal a Videoton FC Kft. nevében írta alá a játékosok februárra visszadátumozott szerződéseit, amihez nem lett volna joga – vélte az ellenzéki politikus, aki az üggyel kapcsolatos dokumentumokat a napokban eljuttatja a rendőrségre.
Warvasovszky Tihamér nem reagált megkeresésünkre. Szelier András sportügyekért felelős alpolgármester lapunknak úgy nyilatkozott, valóban aláírta a szerződéseket, mivel egy olyan – a mai napig fennálló – lehetetlen helyzet állt elő, hogy ügyvezető híján nem volt senkinek aláírási joga a klubnál, így a csapat bajnokságban való indulása forgott kockán. – Tisztában voltam azzal, hogy ez egy támadható döntés, de a két rossz közül a kisebbik rossz mellett döntöttem, így a Fehérvár legalább elindulhatott a bajnokságban – fogalmazott az alpolgármester. (Parányi adalék: az alpolgármester első telefonos megkeresésünkkor még nem aláírásról, csupán ellenjegyzésről beszélt.)
Az exlex helyzet abból adódott, hogy Maráczi Endre addigra már lemondott ügyvezetői megbízatásáról, és az utódját, Gál Lászlót megválasztó közgyűlés jegyzőkönyvét még nem hitelesítették, a cégbíróság pedig azóta sem jegyezte be őt. Így a játékosok szerződéseit törvényesen senki sem írhatta volna alá.
A lapunk birtokába került dokumentumok is megerősítik a két politikus által elmondottakat. Ráadásul még az is nyilvánvalóvá vált belőlük, hogy a fehérvári focisták nem éppen a létminimumon tengődnek. Például Halgas Tibor nem kevesebb, mint havi 470 ezer, Kriston Attila pedig 450 ezer forintért kötelezte el magát a csapathoz. Most szép lenni focistának…
Székesfehérváron az edzőknek sincsenek megélhetési gondjaik, feltéve, hogy kifizetik őket. Bár Csank János sokkal kevesebbel is megelégedett volna, mégis évi harmincmillió forintról szóló szerződést írattak alá vele. Persze, hogy aláírta, minden épeszű ember ezt tette volna a helyében. Kérdés azonban, hogy épeszű-e a csődközelben lévő klub vezetősége, hogy a túlélésért küzdve is ilyen hihetetlen pénzeket szór ki az ablakon – a város kárára.
A futballcsapathoz hasonlóan az önkormányzat talpa alatt is forró a talaj. Miközben jelentős vagyonfelélés mellett 8-9 milliárd forintra nőtt Székesfehérvár adósságállománya, és idén négymilliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatott a város, mint tavaly, addig a közgyűlés szocialista–szabad demokrata többsége a korábbi évekhez hasonlóan júniusban ismét megszavazta Warvasovszky Tihamér és két alpolgármestere prémiumát, ami hathavi fizetés összegét teszi ki. A polgármester így mintegy 3,6 millió forintot, Szelier András (SZDSZ) és Boldizs Kálmánné (MSZP) alpolgármesterek pedig fejenként 2,4 millió forintot vehettek föl jutalomként. A városvezetők a következő fél évben is hathavi jutalomra számíthatnak. Érdekesség, hogy a balliberális többség minderről csak azután döntött, hogy a közalkalmazottak béremelésének tárgyalását szeptemberre halasztotta.
Warvasovszky Tihamér tavaly is az ország egyik legjobban fizetett polgármestere volt, éves jövedelme megközelítette a 17 millió forintot, miután a képviselő-testület tizenkét havi fizetésének megfelelő jutalommal díjazta éves munkáját. Ezen kívül több tízezer forintos költségtérítés és nyugalmazott rendőrtisztként havi 39 ezer forintos nyugdíj is jár neki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.