Köhler kiemelte a szociális reformok, valamint a régi és új tartományok közötti szolidaritás szükségességét. Az ünnepi aktusnak otthont adó Thüringia miniszterelnöke, Dieter Althaus – mint a Bundesrat, a szövetségi tanács soros elnöke – bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a gazdasági csődbe jutott NDK polgárainak ma is örülniük kell a megszerzett szabadság miatt, hiszen előzőleg ennek levegőjét elvették tőlük. Utalt arra, hogy az egyesítéshez fűzött remények túlzottak voltak, és a keleti országrész felépítése nem halad kiegyensúlyozottan előre.
Az 1990. október 3-án, a Brandenburgi kapunál lezajlott történelmi esemény magával ragadó hangulatának emléke erősen megkopott a mindennapi gondok és nehézségek malomkövei között, annak ellenére, hogy a statisztikai adatok egyöntetűen jelzik az előrehaladást. A keletnémet tartományok gazdasága 1993 óta sokkal gyorsabban fejlődött, mint a nyugatiaké, és a volt szocialista tömb államaival összehasonlítva is kielégítő képet mutat. A hajdani NDK bruttó társadalmi összterméke ötvennégy százalékkal emelkedett, a Cseh Köztársaság huszonnégy és Magyarország harmincnégy százalékával szemben. A Forsa közvélemény-kutató intézet analízise szerint viszont a németek még mindig nem tartják egy nemzetnek magukat. A megkérdezettek hetvenhét százaléka úgy vélte, hogy továbbra is az elkülönülés jelei dominálnak.
Eközben a szövetségi kormánynak a munkaerőpiacra és a szociális juttatásokra vonatkozó reformtervei ismételten demonstrációkat váltottak ki. Szombaton közel száz autóbuszon érkeztek a tüntetők Berlinbe, hogy kifejezésre juttassák gondjaikat és elégedetlenségüket az úgynevezett Harz IV-törvények miatt. A rendőrség adatai szerint a megmozduláson negyvenötezren vettek részt, sokkal kevesebben, mint arra a szervezők számítottak, akik előzőleg százezer főt megmozgató akciót emlegettek. A fővárosban tegnap újabb tüntetés zajlott le.
origo.hu
Magyar csoda: a zongorista, akit Amerika is ünnepel
