Továbbra sem értik az ellenzéki pártok, miért kell Kovács Lászlónak három hétig a külügyi tárcát vezetnie, hiszen köztudott, hogy az új kormányban Somogyi Ferenc lesz az új külügyminiszter. A szombati meghallgatáson több képviselő is úgy vélte, hogy Kovács rövid megbízatása nem más, mint a parlamentarizmus megcsúfolása és az ország nemzetközi tekintélyének lejáratása. A bizottság elnöke, Németh Zsolt „pünkösdi külügyminiszterségnek” nevezte az elkövetkezendő három hetet, és leszögezte: miután Kovács László egyúttal pártelnök is, „álláshalmozásban” az élen jár.
Válaszában a régi-új külügyminiszter leszögezte, hogy „cinikus és példátlanul durva” támadás folyik ellene. Nehezményezte, hogy brüsszeli meghallgatásán a néppárti képviselők – legalábbis szerinte – magyarországi forrásokból tájékozódtak, és úgy tették fel kérdéseiket. Leszögezte, hogy Somogyi Ferenc macedóniai munkája miatt nem tudta azonnal megkezdeni a munkát, éppen ezért Gyurcsány Ferenc kérésére november elsejéig elvállalta a külügyek irányítását. Nagy Gábor Tamás fideszes képviselő ezzel ellentétben úgy vélekedett, hogy Kovács László a bukás látszatát elkerülendő, „presztízsokokból” maradt miniszter. Németh Zsolt is cáfolta Kovács kijelentését, és elmondta: felvették a kapcsolatot Somogyi Ferenccel, aki készen állt a bizottsági meghallgatásra.
Nagy derültséget keltett a bizottság ellenzéki tagjainak körében, amikor Kovács László a csernobili robbanással kapcsolatos szerepéről beszélt. Mint mondta, a katasztrófa kitörésekor külügyminiszter-helyettes volt, de arról nem volt tudomása, hogy a pártvezetés miért engedélyezte a május elsejei felvonulást. Kovács László szerint megpróbáltak minél több információt „kipréselni” a szovjetektől, és felvették a kapcsolatot nyugat-európai és amerikai politikusokkal is. Hozzátette, a május elsejei felvonulással kapcsolatban csak találgat, de előfordulhat, hogy a magyar vezetés nem is értesült a katasztrófáról.

Ma még strandidő lesz, de készüljön, érkeznek a záporok!