Imre, te mit gondolsz, hogyan kell boldogulni ebben a veszekedős világban, hogyan van egyszerre haza és haladás, hogyan van demokrácia és hatékony állam? – tette fel a kérdést Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Nagy Imre sírjánál, a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál. A szocialista politikus – aki, mint ismert, a forradalmat leverő és a Nagy Imrét kivégeztető csoport tagjának, Apró Antalnak az unokáját vette feleségül, leányával pedig üzleti kapcsolatban állt – megerősítést várt 1956 miniszterelnökétől abban is, hogy helyes sorrendet állítanak fel, amikor a hazafiságot teszik az első helyre, hogy utána lehessenek demokraták, majd bal-, illetve jobboldaliak.
A kormányfő beszéde előtt katonai tiszteletadás mellett hajtottak fejet az emlékhelynél megjelenő legfőbb közjogi méltóságok – a kormányfő mellett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke –, a parlamenti pártok képviselői, valamint civil szervezetek. Gyurcsány szerint a forradalmárok hősök voltak és hazafiak, bátrak, amiért álmodni mertek egy igazságosabb és szabadabb világról. – A magyar kormány, a közös magyar haza és a magyar nemzet nevében meghajtom fejemet Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai előtt – mondta a miniszterelnök.
A 301-es parcellánál az ’56-os egykori szabadságharcosok felháborodásuknak adtak hangot, mert a a koszorúzási ünnepség idejére lezárták a hozzátartozók elől a területet. Rácz József, a Pofosz ’56-os tagozatának elnöke a Hír TV szerint így nyilatkozott: „Mérhetetlenül fel vagyok háborodva, és üzenem a belügyminiszter aszszonynak, hogy ezt még egyszer ne merje megcsinálni, mert legközelebb géppisztollyal fogunk idejönni.” Az állami megemlékezést nem zavarta meg incidens.
A negyvennyolc évvel ezelőtt vérbe fojtott forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére helyezett el virágot az ’56-os Magyarok Világtanácsa a Corvin közben, a Pesti srác szobránál. Ábrahám Dezső, a szervezet elnöke, aki a forradalom napjaiban a fővárosi közellátás vezetője volt, elmondta: körülbelül nyolcvan pesti srác védte 1956-ban állandó jelleggel a Corvin közt, de összesen hatszáz fegyveres fordult meg itt, és kockáztatta életét Magyarország szabadságáért. A fegyveres ellenállás mára szimbólummá vált egykori központjának parancsnoka Pongrátz Gergely volt, akinek a jóvoltából a nyáron felszentelték hazánk első olyan ökumenikus kápolnáját Kiskunmajsán, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc elesett hőseinek és később kivégzett több száz mártírjának állít emléket. Az ’56-os Magyarok Világtanácsa a forradalom ötvenedik évfordulójára egy látványos emlékmű felavatását tervezi, ami elképzelhető, hogy a ledöntött Sztálin-szobor helyén, a Felvonulási téren áll majd.
Vidnyánszky Attila nyílt levele Dúró Dórának