Gyurcsány tegeződött

Letegezve a forradalom miniszterelnökét, Gyurcsány Ferenc Nagy Imre sírjához fordulva megkérdezte: „Imre, te mit gondolsz, hogyan kell boldogulni ebben a veszekedős világban?” A kormányfő az 1956-os forradalom leverésének évfordulóján a 301-es parcellában hajtott fejet a mártírok emléke előtt.

2004. 11. 05. 21:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Imre, te mit gondolsz, hogyan kell boldogulni ebben a veszekedős világban, hogyan van egyszerre haza és haladás, hogyan van demokrácia és hatékony állam? – tette fel a kérdést Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Nagy Imre sírjánál, a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál. A szocialista politikus – aki, mint ismert, a forradalmat leverő és a Nagy Imrét kivégeztető csoport tagjának, Apró Antalnak az unokáját vette feleségül, leányával pedig üzleti kapcsolatban állt – megerősítést várt 1956 miniszterelnökétől abban is, hogy helyes sorrendet állítanak fel, amikor a hazafiságot teszik az első helyre, hogy utána lehessenek demokraták, majd bal-, illetve jobboldaliak.
A kormányfő beszéde előtt katonai tiszteletadás mellett hajtottak fejet az emlékhelynél megjelenő legfőbb közjogi méltóságok – a kormányfő mellett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke –, a parlamenti pártok képviselői, valamint civil szervezetek. Gyurcsány szerint a forradalmárok hősök voltak és hazafiak, bátrak, amiért álmodni mertek egy igazságosabb és szabadabb világról. – A magyar kormány, a közös magyar haza és a magyar nemzet nevében meghajtom fejemet Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai előtt – mondta a miniszterelnök.
A 301-es parcellánál az ’56-os egykori szabadságharcosok felháborodásuknak adtak hangot, mert a a koszorúzási ünnepség idejére lezárták a hozzátartozók elől a területet. Rácz József, a Pofosz ’56-os tagozatának elnöke a Hír TV szerint így nyilatkozott: „Mérhetetlenül fel vagyok háborodva, és üzenem a belügyminiszter aszszonynak, hogy ezt még egyszer ne merje megcsinálni, mert legközelebb géppisztollyal fogunk idejönni.” Az állami megemlékezést nem zavarta meg incidens.
A negyvennyolc évvel ezelőtt vérbe fojtott forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére helyezett el virágot az ’56-os Magyarok Világtanácsa a Corvin közben, a Pesti srác szobránál. Ábrahám Dezső, a szervezet elnöke, aki a forradalom napjaiban a fővárosi közellátás vezetője volt, elmondta: körülbelül nyolcvan pesti srác védte 1956-ban állandó jelleggel a Corvin közt, de összesen hatszáz fegyveres fordult meg itt, és kockáztatta életét Magyarország szabadságáért. A fegyveres ellenállás mára szimbólummá vált egykori központjának parancsnoka Pongrátz Gergely volt, akinek a jóvoltából a nyáron felszentelték hazánk első olyan ökumenikus kápolnáját Kiskunmajsán, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc elesett hőseinek és később kivégzett több száz mártírjának állít emléket. Az ’56-os Magyarok Világtanácsa a forradalom ötvenedik évfordulójára egy látványos emlékmű felavatását tervezi, ami elképzelhető, hogy a ledöntött Sztálin-szobor helyén, a Felvonulási téren áll majd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.