A legnagyobb üzlet az év végi ünnep

Évről évre egyre hamarabb megindul a kereskedelemben a vásárlókért folytatott karácsonyi verseny. A torta jelentős, hiszen az éves, 7400 milliárd forintos forgalom tíz százaléka decemberben realizálódik. A családok az ünnepre átlagosan kétszázezer forintot költenek. A forgalomból a kicsik és a nagyobb cégek azonos mértékben részesülnek. A forgalom a reálkeresetek stagnálása ellenére sem csökken, ami a hitelezés felfutásának tudható be.

Csákó Attila
2004. 12. 13. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre korábban kezdik meg a felkészülést a kereskedők a karácsonyi bevásárlási rohamra. A jelenség nemcsak hazánkban, de Európában és Észak-Amerikában is megfigyelhető. Idehaza a karácsonyi díszbe öltöztetett üzletek már október közepétől elkezdték árusítani a csoki Mikulásokat, szaloncukrokat, ajándékokat. Sokak szerint a kereskedők forgalommal szemben támasztott elvárásai nem teljes mértékben valósulnak meg. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára elmondta: való igaz, hogy októberben, novemberben megkezdődik a szezon, ám az első vásárlói hullám a Mikulással, a bronz vasárnappal veszi kezdetét.
A főtitkár a forgalommal kapcsolatban elmondta: az elmúlt évek tapasztalatai alapján a decemberi forgalom majdnem duplája, 1,7–1,9-szerese a tárgyév januárinak. Tavaly előtt 6100, tavaly 6736 milliárd forint volt a kiskereskedelmi forgalom, míg az idén 7400 milliárd várható, aminek tíz százaléka realizálódik decemberben. Egy család átlagosan 200 ezer forintot költ el ekkortájt. Vámos emlékeztetett rá, hogy idén a reálkeresetek nem nőttek, s ennek hatására a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme lassul. Az, hogy nem csökkent a forgalom – a főtitkár szerint –, a bankok közötti verseny eredménye, hiszen nőtt a hitelkihelyezések aránya. Az emberek egy része azonban túlvállalta magát, s olyat is megvesznek, amit egyébként nem engedhetnének meg maguknak – mutatott rá Vámos. – Mivel azonban ezeket a hiteleket vissza kell fizetni, így kérdéses, a jövőben mennyi pénzt tudnak majd a hitelt felvevők a törlesztőrészlet kifizetése mellett áruvásárlásra fordítani.
Arra a kérdésre, hogy a hazai plazákban, hipermarketekben mennyire részesítik előnyben a kereskedők kínálatuk kialakításakor a magyar terméket, a főtitkár azt válaszolta: a kereskedőnek a szállítási költség miatt nem érdeke, hogy külföldről szerezze be kínálatát. Ugyanakkor számos olyan termék van, amely „odaát” olcsóbb, vagy hazánkban nem lehet beszerezni. Az élelmiszer-kereskedelemben döntően magyar termékek kaphatók, míg például a ruházatban jelentős mértékű az import. Vámos kritikával illette a távol-keleti piacok működését. Állítása szerint ezeken a helyeken dúl a feketekereskedelem. Ezt jelezték a miniszterelnöknek is, aki válaszlevelében közölte, a problémát érzékelik. Más vélemények szerint azonban a helyzet rendezése érdekében nem történik semmi. Vámos szerint amikor korábban az utcai árusítás feltételeinek szigorítását szorgalmazták, sokan a vállalkozói szabadság megsértésével vádolták meg őket. Vannak, akik úgy látják, a szigorúbb ellenőrzés akár egyes piacok bezárását is eredményezheti, ami komoly bevételkiesést hozna az önkormányzatoknak, míg mások szerint fennmaradásuk szociálpolitikai kérdés is. Az alacsony keresetű emberek ugyanis csak ebből a forrásból tudják kielégíteni igényeiket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.