A december 7. és 10. között végzett felmérés szerint sokkal többen állítják, hogy elmentek szavazni a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról december 5-én, mint ahányan valóban részt vettek a népszavazáson. A válaszokból kiolvasható részvételi arány 6 százalék volt a tényleges 38-cal szemben. Természetesen nem egyedi jelenségről van szó. Emlékeztetőül: tavaly áprilisban, a 45 százalékos részvételt hozott EU-népszavazást követő héten egy hasonló vizsgálatban a megkérdezettek több mint kétharmada állította, hogy elment szavazni. Néhány nappal a vasárnapi szavazás után az összes megkérdezett 37 százaléka állította, hogy a kórház-privatizáció esetében igennel szavazott, a határon túli magyarok kettős állampolgársága esetén pedig 31 százalék ugyanez az arány. (A tényleges arányok megközelítőleg: 24 és 19 százalék.)
A megkérdezettek kétharmada továbbra is egyetért azzal az állítással, hogy „A határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdése a nemzeti összetartozást és szolidaritást kifejező ügy, mely független a párthovatartozástól”. Alig több mint feleannyian gondolják úgy, hogy ezt a kérdést a magyar költségvetés bevételi-kiadási lehetőségei alapján kell eldönteni, és ha a két szempontot egybevetjük, szintén jóval többen tartják fontosabbnak az első szempontot (52 százalék), mint a másodikat (31 százalék). Igaz azonban, hogy a kettős állampolgárságra nemet mondók leggyakrabban (31 százalék) a magas szociális kiadásokat, nyugdíjakat említik indokként. Az adatokból úgy tűnik tehát, hogy mind a részvételt, mind az „igen”-t normaként érzékeli a társadalom egy jelentős része. A kampányban részt vevő, pró és kontra érvelő pártok és szervezetek számára fontos elemzési feladat annak kiderítése, miként lehetséges az, hogy két, alapvetően a társadalom meghatározó része által támogatott kérdésben ennyire passzív volt a választópolgárok többsége.
A népszavazási kampány, majd annak eredménye aktivizálta a pártokhoz átlagosnál erősebben kötődő választókat: a magukat biztos szavazónak vallók (tehát akik biztosan elmennének most vasárnap választani) aránya régóta nem volt olyan magas, mint a mostani 65 százalék, és ez az érték jóval magasabb, mint az egy hónapja mért 57 százalék. Hasonlóan ugrásszerű a biztos szavazó és pártot is választók részaránya: a november közepi roppant alacsony (38 százalékos) arány 49-re nőtt.
A népszavazás hatása megmutatkozik a rendszeresen vizsgált politikai preferenciákban. Nőtt a két párt támogatottsága közötti különbség, akár a teljes választókorú lakosságot, akár a magukat biztos szavazóknak nevezőket vizsgáljuk. Egy hónappal ezelőtt 28 százalék választotta volna a Fideszt és 22 százalék az MSZP-t, mostani mérésünkben viszont 32 százalék a Fidesz támogatottsága, 24 százalék az MSZP-é.
Ez utóbbi csoport, a biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz előnye 13-ról 19 százalékra nőtt, mivel most vasárnap a biztos szavazó pártválasztók 53 százaléka szavazna a Fideszre (+3 százalékpont), míg 34 százalék szavazna az MSZP-re (–3 százalékpont). Adataink tehát azt mutatják, hogy a biztos szavazó pártválasztók csoportjának 11 százalékpontos növekedése nagyobbrészt a Fidesz táborát növelte (a teljes választókorú lakossághoz viszonyítva a biztos Fidesz-szavazók aránya 19-ről 25 százalékra nőtt), de a biztos MSZP-szavazók tábora is növekedett, 14-ről 17 százalékra. A biztos szavazó pártválasztók körében az SZDSZ támogatottsága éppen eléri a parlamenti küszöböt (5 százalék), az MDF-é pedig 4 százalék.
A győzelmi esélyek megítélésében megerősítést nyertek az ősz elején kialakult trendek. Noha a Fidesz előnye nőtt az MSZP-vel szemben, a választók ezzel ellentétes tendenciát érzékelnek: az előző hónaphoz képest 5 százalékponttal kevesebben (38 százalék) várják a Fidesz győzelmét, és 2 ponttal többen (20 százalék) az MSZP-ét. A fideszesek továbbra is jóval nagyobb arányban bíznának saját pártjuk győzelmében most vasárnap (80 százalékuk), mint az MSZP-tábor (42 százalékuk).
A Gyurcsány-kormány tevékenységét az egy hónappal korábban végzett méréshez hasonlóan továbbra is 55 százalék ítéli meg negatívan, ugyanakkor 5 százalékponttal kevesebben (34 százalék) pozitívan, amely a választók egy részének elbizonytalanodását mutatja a kormánnyal szemben. Az ellenzék teljesítményének megítélése a kormányéhoz hasonlóan alakul, ami szintén jól mutatja a közvélemény polarizáltságát az alapvető politikai kérdésekben
Az egy hónappal korábban végzett felméréshez hasonlóan kevéssé nevezhető derűlátónak a lakosság az ország helyzetének megítélésében. Jelenleg a megkérdezetteknek mindössze 5 százaléka adott 4-es vagy 5-ös osztályzatot arra az általános hangulatot mérő kérdésre vonatkozóan, hogy mennyire mennek ma jól a dolgok az országban (egy hónapja ez az arány 4 százalék volt). Ennek megfelelően alacsony az átlagos osztályzat is (2,4, vagy 0-tól 100-ig terjedő skálára átvetítve 35 pont).
A magyarországi demokrácia állapotának megítélése szignifikánsan romlott a múlt hónap során: a megkérdezettek 60 százaléka inkább elégedetlen a demokrácia helyzetével (november: 53 százalék), és csupán 37 százalék az inkább elégedett.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
