Érdektelenebbé váltak a kelet-közép-európai alkalmazottak és munkaadóik a kötelező nyugdíjjárulék befizetésére – derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legújabb jelentéséből, amely a térség nyugdíjjárulék-befizetéseinek tendenciáját dolgozza fel. A Világgazdaságban közölt tanulmány kiemelten foglalkozik a magyar folyamatokkal is, amelyről megállapítja: a járulékfizetéssel lefedett bértömeg az 1990-es GDP-arányos 32,01 százalékról 2002-re 27,45 százalékra esett vissza. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált időszakban mintegy 15 százalékkal csökkent a munkabéreknek az a része, amely után ténylegesen befizették a munkaadók a nyugdíjjárulékot.
Mivel az ILO által ellenőrzött országokban a munkavállalók legnagyobb részére kiterjed a törvényes társadalombiztosítás, ezért a járulékalap alacsony szintje egyértelműen a befizetési hajlandóság elégtelenségét jelzi, amely a feketegazdaság erősségére utal.
Máté L. Levente nyugdíjbiztosítási szakértő, a jelentés magyar fejezetének szerzője úgy véli, a rossz befizetési morál egyik magyarázata az lehet, hogy az emberek egyszerűen nem hisznek abban, hogy értékelhető összegű nyugdíjat kapnak majd a befizetett járulékaikért.
Mint ismert, az Európai Bizottság legutóbbi jelentése azt állapította meg, hogy Magyarország a feketegazdaság terén Európa élvonalába tartozik. Az uniós számadatok szerint az illegális munkával megtermelt javak hazánkban elérik a GDP 16-17 százalékát. Összehasonlításul: Ausztriában ugyanez az arány 1,5, az Egyesült Királyságban pedig 2 százalékot tesz ki. Az uniós tagállamok közül nálunk magasabb feketemunka-hányad csupán Görögországban létezik, az illegális foglalkoztatás ott a GDP húsz százalékát teszi ki.
Bérfelzárkózás: még évtizedek. Az EU legutóbbi bővítése előtti 15 tagországában nem stagnálnak az átlagkeresetek, így a 10 új tag bérfelzárkózása a képzés, az innováció, a termelékenység alapvető változása nélkül évtizedek alatt sem lehetséges – jelentette ki Berki Erzsébet, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője tegnap egy konferencián. Lindner Erzsébet, a KSH osztályvezetője elmondta: a magyarországinak hat-nyolcszorosát teszik ki a régi tagállamokban a bruttó keresetek euróban, kereskedelmi árfolyamon. Vásárlóerő-paritáson ez a különbség körülbelül a fele. Svédországban 4072 euró a munkaerőköltség, Magyarországon ennek 19 százaléka. A régi EU-országok átlaga 3139 euró, az EU 25 tagállamának átlaga pedig 2754 euró. Az új tagállamokban jelentős az eltérés: Magyarországon az alkalmazottak 34 százaléka 300 eurónál kevesebbet keres, Lengyelországban 16 százalékuk, Csehországban pedig a keresők 9 százaléka. Magyarországon és Lengyelországban a fiatalok döntő többsége 210–300 euró között keres, Csehországban viszont 400-500 eurót. (MTI)
