A 49. héten a heti búzaexport- adatok 443 ezer tonna forgalmat mutattak, amely megfelelt a piaci várakozásoknak. Eközben ausztrál búzaexportőrök 1,5 millió tonna szállítási szerződést kötöttek Kínával, ami nyomást gyakorolt az amerikai árakra. Az amerikai téli búza minősítése egyébként kedvező az érintettek számára: 76 százaléka sorolható a jó és kiváló kategóriákba, ennek eredményeként egymillió tonnával emelkedett a 2004-es, illetve a jövő évi búzatermés-előrejelzés az októberi becsléshez képest. A hálaadás ünnepe miatt az amerikai piacokon hatalmas pozícióátrendezések történtek, amelyek hatására az árak is estek. A kukorica heti exportadatai 1,301 millió tonnát mutattak, amely magasabb lett a várt 700-900 ezer tonnánál. Az amerikai betakarítás 92 százalékával már végeztek, miközben napvilágot láttak azok a hivatalos források is, amelyek szerint az idei kínai termés 131,7 millió tonna is lehet. Ez lenne minden idők második legnagyobb termése. Utóbbi hatására a 2004-es és a 2005-ös kukoricatermés előrejelzése tízmillió tonnával emelkedett.
A 49. héten a Budapesti Árutőzsde gabonapiacain 440 kontraktus született mintegy 1,38 milliárd forint értékben, miközben az elszámolóárak alig változtak. A november 30-i állapot szerint a kukoricabetakarítás 85 százalékon állt, a betakarított mennyiség pedig 7,423 millió tonna volt. A múlt hét elején a búzapiacon nem változtak a jegyzések, a márciusi árfolyam 24 700 forinton állt, míg a közép-európai búza ára 98,75 euró volt ugyanerre a lejáratra. A hét többi napján nagyrészt stabilak maradtak a búzajegyzések, jelentősebb mozgás csütörtökön volt, amikor a búzapiacon márciusra 24 700 forinton születtek üzletkötések. Pénteken a búza egy határidőre, májusra 300 forinttal emelkedett, és így 25 500 forinton zárt, miközben a márciusi jegyzés változatlanul tartotta a
24 700 forintos szintet. Az előző hét első kereskedési napján a takarmánykukorica márciusi lejáratának ára 200 forinttal, 23 600 forintra mérséklődött, a közép-európai kukorica márciusi ára pedig változatlanul 96 euró volt. Kedden ugyancsak ezen az áron folyt a kereskedés, míg szerdán a novemberi terminre egyetlen kontraktusnyi forgalmat regisztráltak 25 100 forinton, így ez a jegyzés 100 forinttal emelkedett. Az utolsó kereskedési napon a kukoricaárak jövő júliusig 200-300 forinttal emelkedtek, a márciusi jegyzés 200 forinttal,
23 800 forintra nőtt. A hazai gabonatermés mellett az elkövetkező öt évben az orosz gabona is befolyással lesz a világpiacra, de a legfrissebb kutatások alapján kisebb mértékben, mint eddig bármikor. A SovEcon független agrárkutató szerint ugyanis a következő öt évben Oroszország gabonaegyensúlya szoros lesz, és emiatt a nagyobb mennyiségű malmi búza exportja csak bizonyos, kivételesen jó termésű években lesz lehetséges.
A forint gyengülésének hatására emelkedtek a devizaárfolyamok. A devizapiac forgalma 43,5 milliárd forint volt az opciós üzletekkel együtt. A legnépszerűbb termék – 32 650 kontraktusnyi kereskedelemmel – a dollár volt. Az euró árfolyamok emelkedtek a héten. Decemberre 247,42 forinton jegyezték az uniós pénzt, szemben a hétfői 245,50 forintos árfolyammal.
Nyersolajüzlet a pesti börzén. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezetői a múlt héten New Yorkban tárgyaltak egy 2005-ben beindítandó kooperációról, amelynek részeként a jövőre fuzionáló érték- és árutőzsdén bevezetik majd a határidős nyersolaj-kereskedést. A tőzsde közleménye alapján, ha bevezetik Budapesten a határidős nyersolaj-kereskedést, úgy Magyarország a hatodik lenne a világban és első a régióban, ahol a befektetők olajkontraktusokkal tudnának kereskedni. Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke és Horváth Zsolt vezérigazgató december 6. és 9. között látogattak New Yorkba, ahol meghívott vendégként részt vettek a Bécsi Értéktőzsde befektetői konferenciáján, előkészítették a BÉT jövő márciusi amerikai road show-ját, s megbeszéléseket folytattak az amerikai és a nemzetközi pénzvilág képviselőivel. (Sz. Cs.)
Folyamatos korszerűsítésben az Elmű
Több mint 16 milliárd forintot fordított idén az elektromos hálózat korszerűsítésére a Budapesti Villamos Művek (Elmű) Rt. A társaság vezetői pénteken járták be a frissen elkészült városligeti trafóállomást, melynek révén még biztonságosabbá válik Zugló és Erzsébetváros áramellátása.
Az előttünk álló öt esztendőben évi 16 milliárd forintot fordít infrastruktúrája fejlesztésére, a hálózati veszteségek csökkentésére, a környezetvédelmi előírások teljesítésére és az áramellátás biztonságosabbá tételére az Elmű Rt. – jelentette be Konrad Mußenbrock, a társaság igazgatósági tagja pénteken. Az idei fejlesztések leglátványosabb eleme az az új létesítmény, melyet a már elöregedett – közel ötvenéves – városligeti transzformátorállomás kiváltására építettek.
– Az Elmű Rt. három évvel ezelőtt kezdett hozzá az új egység előkészítéséhez, majd hosszú közbeszerzési eljárás után az idei év első negyedében kezdődött a konkrét építkezés. A beruházás összköltsége 2,6 milliárd forint – ismertette a részleteket Konrad Mußenbrock, külön kihangsúlyozva, hogy a létesítmény harmincezer ember kiszolgálásával kulcsszerepet játszik majd a belső kerületek biztonságos áramellátásában.
Németh László, a társaság kommunikációs igazgatója elmondta, hogy az új épületbe telepített három transzformátor várhatóan jövő tavasszal csatlakozik majd rá a hálózatra, segítségükkel nagy lépést tesznek afelé, hogy végleg megszüntethessék a fővárosban a 30 kilovoltos hálózatot. Ez a terv egyébként már az 1970-es évek óta húzódik.
Egyelőre nem dőlt el, hogy az új transzformátorállomás üzembe állítása után mi lesz a régi egység sorsa. Ötletként felmerült, hogy a technikatörténeti szempontból is értékes épületet a villamos művek múzeumává alakítanák át.
A városligeti transzformátorállomás – mely a modern technológiának köszönhetően méretében csupán egytizede a hasonló létesítményeknek – csak egy az Elmű idei projektjei közül. Emellett a főelosztó-hálózathoz kapcsolódó tíz budapesti és három Pest megyei alállomást is korszerűsítettek, és felújították a kelenföldi 120 kilovoltos kábelt. A főelosztó-hálózat fejlesztésére mintegy negyven százalékkal fordítottak többet az idei esztendőben, mint tavaly, ennek eredményeképpen az üzemzavarok száma jelentősen, mintegy húsz százalékkal csökkent.
Egyéb felújítási munkák mellett tovább folytatódott a közvilágítás fejlesztése, a társaság területén lévő települések korszerűbb lámpatesteket és energiatakarékos izzókat kaptak. A lakossági mérőcsereprogramban 76 000 villanyórát cseréltek le, a nagyfogyasztók számára pedig előkészítették a távolsági leolvasás lehetőségét. A jövő évi tervek az ideihez hasonló nagyságú beruházásokat tartalmaznak. A városligetihez hasonló transzformátorállomást építenek a Vérmezőre, ez a munka azonban nem lesz látványos, hiszen az építkezés a föld alatt folyik majd. Új létesítménybe kezdenek Dunavarsányban is.
Lapunk kérdésére Konrad Mußenbrock elmondta, a gazdálkodást tekintve jó évet zár majd idén az Elmű, a konkrét számokat azonban egyelőre korainak tartotta közölni. A társaság az első fél évben több mint 99 milliárd forintos értékesítésből származó nettó árbevétel mellett csaknem 12 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el. (E. Cs.)
