Példátlannak számít az az átfogó kormányzati támadás, amelyet több mint egy hónapja indított a kabinet a forint erősnek tartott árfolyama és a nemzeti valutát védelmező jegybank ellen: Gyurcsány Ferenc és miniszterei a múlt hét szinte mindegyik napján megnyilatkoztak a forint gyengítése érdekében. A miniszterelnök múlt héten maga is elismerte: szövetségeseket próbál toborozni a gyenge nemzeti valutában érdekelt exportáló cégek körében. A Magyar Nemzeti Bankot (MNB) az eddiginél is nagyobb nyomás alá helyezve Gyurcsány Ferenc múlt héten a Parlamentbe hívta a hazai termeléssel rendelkező nagy exportcégek vezetőit azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ők is fejezzék ki nemtetszésüket az erős hazai valuta miatt. – Folyamatos, lassú kamatcsökkentéssel a mainál kedvezőbb helyzetet, gyengébb árfolyamot lehet elérni – érvelt Gyurcsány, aki szerint a forint immár „fojtogatóan” erős, és oktalan belső nyomást helyez a belső magyar piacra.
Eközben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete után a jegybank is tájékoztatást adott ki, amelyben felhívja a figyelmet az egyre elterjedtebb devizahitelek kockázataira, és hogy a devizahitellel rendelkező háztartások és vállalkozások lehetnek az esetleges forintgyengülés első vesztesei. A jegybank kimutatásai szerint a devizában felvett – alacsony kamattal reklámozott – kölcsönök teljes hiteldíj- mutatói jóval magasabbak az infláció átlagos üteménél: a díjmutató jelzáloghitel esetén elérheti a 13,4 százalékot, gépjárműhitelnél a 14 százalékot, személyi hitelnél pedig a 37,4 százalékot. Auth Henrik, az MNB alelnöke a gyengébb nemzeti valuta veszélyeivel kapcsolatban hangsúlyozta: a forint árfolyamának gyengülése és a kamatszint emelkedése 15-20 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést is eredményezhet, ami a vállalatok és a devizában eladósodott lakosság fizetési nehézségeit vonhatja maga után. Az MNB alelnöke arra is emlékeztetett, hogy Lengyelországban a zloty leértékelődése következtében rengetetg cég vált fizetésképtelenné. A jegybanki adatsor értelmében a lakossági devizahitelek aránya az összes tartozásuk öt százalékát jelentette 2004 első fél évében, ám októberre a devizakölcsönök teljes hitelállományhoz viszonyított aránya már történelmi csúcsra, 10,4 százalékra ugrott. A háztartások helyzeténél lényegesen kockázatosabb a vállalatok helyzete, melyek hiteleiből immár több mint hatvan százalék devizaalapú.
Az össztűz alá vett jegybank elnöke, Járai Zsigmond múlt héten kijelentette: a magyar gazdaság rossz pályán halad, és a jelenlegi helyzet a dinamikus növekedés ellenére sem tartható fenn sokáig. Járai szerint a gazdaság egyik legsúlyosabb problémáját az államháztartás egyensúlytalansága és az immár tarthatatlanná vált folyó fizetési mérleg hiánya jelenti. A jegybankelnök hangsúlyozta: a gazdaság rossz pályája idővel két nagy belső sokkot, egy gyorsabb ütemű kamatcsökkentést követően egy nagyobb külföldi tőkekivonást, és az euró 2010-nél is későbbi bevezetését eredményezheti. – A kedvezőtlen folyamatokat csak egy átfogó gazdasági reformmal lehetne orvosolni, amelyet a kormányzat már régóta halogat – figyelmeztetett Járai.
A magyarországi forintháborút a hét végén már a külföldi befektetőházak is értékelték. Valamennyi nyilatkozó pénzintézet egyetértett abban, hogy a kamatpolitika rendszeres miniszterelnöki szintű bírálata és a jegybankra nehezedő folyamatos nyomás egyértelműen káros a magyar gazdaságra nézve. A Merrill Lynch befektetési ház múlt héten Londonban kiadott jelentése hangsúlyozza: a magyar kormány nem foglalkozik komolyan a jelentős ikerdeficittel, és a költségvetési konszolidáció is jórészt „elszámolási intézkedésekben” merül ki. A befektetőház elemzői szerint jelenleg a nyugdíjreform elszámolási módszerének megváltoztatása az egyetlen költségvetési kiigazítás, amellyel Magyarország próbálkozik. Dwyfor Evans, a Bank of America feltörekvő piacokért felelős alelnöke kifejtette: a magyar kabinet már lassan mindennapossá váló kritikái az árfolyam-politikáról és a forint túlzott erősségéről feszült belpolitikai helyzetet teremtettek, amelyek nem feltétlenül kedveznek a forint erősödésének. Evans a 250 forintos euróárfolyamot jelölte meg olyan lélektani határnak, amely felett a piac nagyarányú veszteségmegelőző eladásba fogna, 252–255-ig is gyengítve a forintot.
A legnagyobb ellenzéki párt szerint a kormánynak mielőbb abba kellene hagynia a forint árfolyamával történő kísérletezést, helyette azon a területen kell dolgoznia, ahol felelőssége és kötelessége lépni: a gazdaságpolitikai irányvonal váltásán és az államháztartás egyensúlyának megteremtésén. Nincs olyan gyakorlat a világon, ahol a kormány szabja meg a monetáris politikát – mondta Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője, aki a felerősödött kormányzati árfolyamkritikákról szólva kijelentette: a gyengébb nemzeti valuta valójában azt jelenti, hogy kevesebbet ér a fizetésünk, a nyugdíjunk, az ingatlanunk vagy a vállalkozásunk. – Ha kevesebbet ér a fizetésünk, akkor nem érdemes megtakarítanunk, hanem gyorsabban kell elköltenünk a pénzt, ami emelkedő inflációt okoz – érvelt az Orbán-kormány pénzügyminisztere.
Törlesztőrészletek változása a forint gyengülése esetén
| Havi törlesztőrészlet | 200 euró | 400 euró |
| 244 Ft/euró árfolyamnál fizetendő | 48 800 Ft/hó | 97 600 Ft/hó |
| 250 Ft/euró árfolyamnál fizetendő | 50 000 Ft/hó | 100 000 Ft/hó |
| 260 Ft/euró árfolyamnál fizetendő | 52 000 Ft/hó | 104 000 Ft/hó |
