Értesüléseink szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium már elkészítette a közforgalmú státus megadásához szükséges előterjesztést, erről a következő hetekben dönthet a kormány. A csepeli szabad kikötő vezetése még 2001 februárjában benyújtotta igényét az országos közforgalmi státusra, ám az illetékesek azóta sem hozták meg a döntést.
Mint ismeretes, a kormány még 2003-ban határozott a Mahart vagyonának értékesítése mellett, ennek megfelelően négy részre bontották a társaságot. Az egyik egység a Mahart Szabadkikötő Rt. A folyami áruszállítást végző Mahart Duna Cargo Kft.-t tavaly értékesítették a német–osztrák DDSG Cargónak.
A csepeli szabad kikötő eladását egyelőre hátráltatja, hogy még nincs meg az országos közforgalmi státus. Ez a minősítés elsősorban azért lényeges a kikötő fejlődése és a befektetők érdeklődése miatt, mert ilyen formában juthat az üzemeltető jelentős fejlesztési forrásokhoz. Az alapinfrastruktúra bővítésére a kikötő üzemeltetője európai uniós forrásokat igényelhet, ezenkívül a Nemzeti fejlesztési terv keretében is támogatásra lehet számítani. A közforgalmú státus minősítés ugyanis garancia arra, hogy a kikötő fejlesztése beilleszthető az országos közlekedéspolitikába. Csepel szempontjából ez leginkább azért fontos, mert a legnagyobb hiányosságok az alapinfrastruktúra – daruk, kikötői partfal, közúti, vasúti összeköttetés – színvonalában mutatkoznak. A kikötőbe betelepülő vállalkozások, illetve a majdani befektető – főleg a magas beruházási költségek miatt – azonban nem érdekelt az ilyen fejlesztésekben. A magánosítás során elsősorban a tevékenységeket értékesítenék, így például tartós bérlet vagy hosszú távú szerződések keretében az áruátrakással, raktározással, csomagolással és a kikötő működtetésével kapcsolatos tevékenységeket látnák el az új tulajdonosok.
A Mahart Szabadkikötő Rt. a 2004-es évben mintegy 120 millió forint eredményt ért el. A kikötő évről évre növeli a forgalmát, leginkább a konténerforgalom fejlődik.

Magyar Péterék feleslegesnek tartják több millió ember véleményét