Felindult szózat hangzott el itt valamelyik nap Mátyásföldön, az ivóban – ha nem úgy van, ahogyan leírom, ne kapjak több sört meg rövidet. A résztvevők az önkormányzat vezetőinek szüleit szidták, merthogy tele a kerület földúttal, kátyúval, azonkívül gáz sincs mindenhol, a csatornáról nem is beszélve.
A cifra megjegyzésektől eltekintve tényleg igazuk volt a hangos embereknek, mert miközben itt lendületben a város meg egyéb alultáplált szövegekkel etetik a lakosságot, magam akkorát estem valami feltúrt utászárkon a múltkor, hogy a monoklimon kacagott tíz napon át a kerületi elit.
Európában vagyunk, vagy az Etelközben? El kellene dönteni. Nagyjából erről ment a vita az ivóban, egyszer-egyszer majdnem elrepült néhány szék, illetőleg asztal, a szocialista oldal próbálta védeni a védhetetlent, néhányan Demszkyért hozsannáztak, de a többség szabatosan megfogalmazta, hogy hová menjenek a vezető városatyák. (Ezt nem írom ide.)
Ha városvezető lennék, talán elgondolkodnék, visszaadom-e megbízatásomat, s a meglévő négy ingatlanom közül, mondjuk, az isztriaira települnék, már csak a mediterrán éghajlat miatt is. Erre (mármint a megbízatás visszaadására) azonban kevés az esély, a főváros vezetése keményen áll a vártán, Dobó István egri kapitány csak ipari tanuló lehetne.
Itt, az ivóban arról is beszélnek, hogy hajdanán valami gerincféle is szerepelt a város, a kerület irányítóinak röntgenképén.
Valamikor.
origo.hu
Így védekezhetünk az agyevő amőba ellen – itt az orvos véleménye!
