Az utolsóból elsővé vált Szlovákia

Egy évvel az EU tavalyi bővítése előtt még arra figyelmeztette Brüsszel Pozsonyt, hogy a csatlakozó országok közül a legkevésbé készült fel a támogatások fogadására, ezért nem kizárt, hogy 2004-ben többet fizet majd az uniós büdzsébe, mint amennyit kap
a jóváhagyott támogatásokból. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes majdnem belebukott a bírálatba, de Simon Zsolt mezőgazdasági és Gyurovszky László régiófejlesztési miniszter széke is megingott. Mostanra teljesen megváltozott a helyzet. Utolsókból lesznek az elsők – Szlovákiának szemléletesen sikerült bizonyítania e mondás igazságát.
Az örvendetes fordulatnak leginkább a mezőgazdaságból élők örülhetnek, hiszen Szlovákia 100 százalékban kimerítette az uniós területalapú támogatásokat, mégpedig úgy, hogy a hétmilliárd korona (mintegy 43 milliárd forint) már tavaly decemberben a gazdák számláján volt. A 2004-re tervezett pénzeket már május végéig 100 százalékban lehívta az ország, s a csatlakozást követő hónapokban a lekötött összeg további 46 százaléka is megérkezett a pályázókhoz.
A kohéziós alapokból Szlovákia 2006 végéig 360 millió eurós támogatásra számíthat. A tavalyi esztendő végéig az összeg 91,6 százalékát sikerült olyan pályázatokkal lefedni, amelyet már az Európai Bizottság is elfogadott. Sőt, 192 millió eurót már le is hívott Szlovákia, elsősorban a vasúti hálózat fejlesztésére, valamint olyan környezetvédelmi beruházásokra, mint a csatornahálózatok építése. A strukturális alapokból tavaly 110 millió eurót használt fel az ország, ami ugyan a 2006 végéig megítélt öszszeg csupán 2,57 százaléka, de Szlovákia ezzel is az első helyen áll a frissen csatlakozott tíz ország közül. S ami szomszédunk számára még ennél is biztatóbb, hogy a teljes összeg 116 százalékára érkezett már pályázat. Gyurovszky Lászlóék abban reménykednek, hogy akadnak majd olyan országok, amelyek nem tudják kimeríteni saját keretüket, s Brüsszel lehetővé teszi majd Szlovákia számára a forrásnövelést. Mindebből látszik tehát, hogy Szlovákia nem vált nettó befizetővé, hiszen 8,87 milliárd koronával (csaknem 55 milliárd forinttal) több pénzt hívott le az uniós alapokból, mint amennyit befizetett a közös kasszába.
A csatlakozást megelőző programokból 2004 elejéig 1,8 milliárd eurót használt fel a Cseh Köztársaság. A strukturális és kohéziós alapokban és más uniós kezdeményezések révén együttvéve 727 millió euró áll Csehország rendelkezésére. A jelentős költségvetési hiányok miatt Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter azt szorgalmazza, hogy a minisztériumok szüntessék meg nemzeti programjaikat, s forrásaikat az uniós programok finanszírozására összpontosítsák. A tárcavezető úgy véli, ebben magánvállalatoknak is részt kellene vállalniuk.
Annak ellenére, hogy az EU-pénzek megszerzése nem a legegyszerűbb (már a kérelmek angol nyelvű kitöltése is sok esetben gondot jelent), különösen környezetvédelmi pályázatok megnyerésében mutatkoztak sikeresnek az elmúlt tíz évben az osztrákok. Amíg a legnyugatabbra fekvő Vorarlbergben 2000–2006 között a regionális mezőgazdasági és ipari fejlesztésekre helyezik a hangsúlyt, addig az ország déli részén levő Karintia a szállítási rendszerek egységesítéséért, a Magyarországgal szomszédos Burgenland pedig a 2004 decemberében indított információ és hírközléstechnika programmal pályázott sikeresen.