Fokozódó veszély fenyegeti az Észak-Afganisztánban állomásozó német katonákat azt követően, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia határozott lépéseket tervez a heroin alapanyagát szolgáltató mák termelésének megakadályozására. A vidék újjáépítésével foglalkozó erők biztonságát garantáló Bundeswehr-egység könnyen a regionális hatalmat birtokló „drogbárók” kereszttüzébe kerülhet, ha azok fenyegetve látják üzleti érdekeiket. Peter Struck szövetségi védelmi miniszter a haderő „speciális kommandó” (KSK) részlegének tagjaival akarja kiegészíteni a Hindukus lábánál szolgáló alakulatot. Terve biztonságpolitikai dilemma elé állítja Berlint.
Az ENSZ elővigyázatos számításai szerint a nemzetközi kábítószerpiac évente négyszázmilliárd dolláros forgalmat bonyolít le. A heroin telepítési területének vezető állama Afganisztán, ahol az elmúlt esztendő során nyolcvanezer hektárról százharmincezerre emelkedett a máktermelés kapacitása. Megfelelő ok a brit–amerikai tengelynek arra, hogy meghirdesse a harcot.
Washington 2005 során hétszázmillió eurót hajlandó áldozni annak érdekében, hogy harmincezer hektárral csökkentsék a mákot termelő földeket. A Spiegel hírmagazin értesülése szerint brit egységek máris megkezdték a máktelepítések felégetését. A német titkosszolgálat azonnal figyelmeztetett arra, hogy e lépéssel ugrásszerűen emelkedhet a Kundus környékén állomásozó Bundeswehr-katonákat fenyegető veszély. A helyi kiskirályok, akik a drogüzlettel finanszírozzák jól felszerelt magánhadseregeiket, aligha fogják tétlenül nézni hatalmi pozícióik megingását. A békefenntartás feladatát vállaló német alakulat mindeddig szigorúan tartotta magát eredeti megbízásához, és elővigyázatosan tartózkodott attól, hogy szembekerüljön a régiót regnáló drogbárók fegyvereseivel. E békésnek mondható periódusnak a vége veti előre az árnyékát, ha Washington és London végleg elszánja magát a cselekvésre.
A Kunduzban és Fajszabadban állomásozó Bundeswehr olyan helyzetbe kerülne, amelytől a védelmi miniszter minden körülmények között meg akarta kímélni katonáit. Peter Struck eddig is tisztában volt ugyan a helyzet visszásságával, de úgy vélte, hogy az ellentmondást – a béke fenntartása mellett akaratlanul bebetonozni az országrészben kialakult hatalmi helyzetet – el kell viselni az ott szolgálatot teljesítő egységek biztonsága érdekében. A kialakuló új helyzet készteti most arra, hogy a „speciális kommandó” tagjai bevetésének gondolatával foglalkozzon. A parlament részéről tavaly szeptemberben megszavazott mandátum, a Bundeswehr afganisztáni létszámának megemelésére erre lehetőséget nyújtana.
Akkor a képviselők tetemes része eleget tett Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár felhívásának, hogy a szövetségeseknek fokozniuk kell erőfeszítéseiket: „Ha meg akarjuk nyerni a terrorizmus elleni háborút, akkor nem veszíthetjük el Afganisztánt” – mondta akkor a
NATO-főtitkár.
Berlin kezdettől fogva súlyt helyezett arra, hogy kettéválassza a harci és a békefenntartó feladatokat. E cél a jövőben aligha elérhető, ha a kábítószer elleni harc drogháborúvá alakul át. Németország szeretne politikai megoldást találni a kényes kérdésben, és ennek érdekében hajlandó újabb „petersbergi konferenciát” rendezni Afganisztán jövőjéről, ha erre az ENSZ és a kabuli kormány felkéri. A volt NSZK fővárosa, Bonn melletti Petersbergben rendezett eddigi két megbeszélés teremtette meg Afganisztán politikai stabilitásának alapjait.
origo.hu
Az EP-ülésen dühöngött Magyar Péter
