Nagyobb szigor bevezetését sürgeti a jelenleginél a hazai borászatban Font Sándor, a Nemzeti Fórum képviselőcsoport tagja, aki lapunknak nyilatkozva felvetését azzal támasztotta alá, hogy amióta 2002-ben eltörölték a zárjegyet és annak következtében a VPOP (Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága) járőrszolgálatának a tevékenysége is csökkent, ismét elszabadult Magyarországon a borhamisítás. Font Sándor szerint ennek az az oka, hogy a hazai 65-70 ezer hektáros szőlőterületről átlagos évben nem lehet annyi bort nyerni, hogy annak mennyisége fedezze a mintegy 3,5 millió hektoliteres hazai fogyasztást. Ennek ellenére a 2003-ban keletkezett 3,5-4 millió hektoliter bor mintegy fele még a pincékben van, amely azt erősíti, hogy 1,5-2 millió hektoliter hamisítvány került a piacra rendes, valóban szőlőből készült bor helyett. Ez viszont odavezetett, hogy a szőlőfelvásárlási árakat a felvásárlók 30-35 forintos szintre árazták be, mert így még képesek voltak valamilyen szinten lépést tartani a hamisítókkal. A gond az volt, hogy egy kilogramm szőlő előállítási költsége 70-80 forint volt.
– A tavaly őszi ellenőrzések szintén a hamisítások elburjánzását erősítették meg, mert kiderült, hogy a vizsgált palackos borok 41 százaléka nem felelt meg a forgalmazási előírásoknak, a hibák a címkehamisítástól egészen a hamis bor palackozásáig terjedtek – ismertette a képviselő, aki úgy látja, ez a helyzet akár nemzetközi botrány kialakulásához is vezethet. – Ha erre a konkurenseink ráharapnak – folytatta –, akkor az egész magyar borászatot lejárathatják a nemzetközi piacokon, még azokon is, ahol jó exportpozíciókat értünk el. Ezt súlyosbítja, hogy az illegális borforgalmazás mintegy 40 milliárd bevételt jelent az abban részt vevőknek, míg az állam – ezen felül – az áfa és jövedéki adó be nem fizetése miatt legalább további tízmilliárd forinttól esik el.
A hamisítások miatt még tavaly decemberben döntöttek úgy borászaink, hogy ezzel a problémával Brüsszelt is megkeresik. Akkor a témával kapcsolatban Dula Bence egri hegybíró úgy nyilatkozott, hogy a borellenőrzés hazai gyakorlatának szigorítása érdekében az Európai Bizottság (EB) agrárügyi biztosához fordul a magyar bortermelők egy csoportja. A hegybíró elmondta: a visszaellenőrzés szigorítására azért van szükség, mert a boltok polcain lévő borok 25-30 százaléka nem azonos azzal a termékkel, amelyre az Országos Borminősítő Intézet (OBI) kiadta a forgalomba hozatali engedélyt. Szerinte ez az oka annak, hogy a csökkenő termőterület és a kedvezőtlen terméseredmények ellenére borfelesleg mutatkozik a hazai piacon. Ebben a helyzetben pedig alapvető érdek a gyenge minőségű, szabálytalanul forgalomba hozott borok kiszűrése. A borászok álláspontja szerint ugyanis az OBI-nak hetente legalább hetven ellenőrzést kellene végeznie annak kiderítésére, hogy a boltok polcaira került bor azonos-e a forgalomba hozatali engedélyre benyújtott mintával. A borászok január 17-én tervezték, hogy e problémáról tájékoztatják Brüsszelt, de az utolsó pillanatban mégis úgy döntöttek, elállnak szándékuktól, és adnak még pár hónap haladékot a kormányzati szerveknek. Mindezt azért teszik, mert azt remélik, hogy néhány intézkedés hatására pozitív változások lesznek ez ügyben.
A pozitív hatásokról Font Sándor elmondta, hogy a közelmúltban létrejött egy munkacsoport, amely a hamisítások visszaszorítását tűzte ki célul, és amely még tavaly novemberben elkészített egy kitűnő tanulmányt, amely a Miniszterelnöki Hivatalhoz került, ahol azonban úgy tűnik, elsikkadt, mert azóta nem történt előrelépés az ügyben. – Pedig a megoldás egyszerű lenne – mondta a képviselő –, vissza kellene állítani a zárjegy használatát, rendszeressé kellene tenni a VPOP borellenőrzéseit, és ami a legfontosabb: be kellene vezetni a cukorforgalmazás ellenőrzését. Az olaszoknak például ezzel a módszerrel sikerült visszaszorítaniuk a borhamisítást, és ez valószínűleg nálunk is hatásos lenne. Az más kérdés, hogy a cukorellenőrzés 2004. január elsejétől a VPOP hatáskörébe tartozik, amelynek szabályozását a gazdasági tárcának kellett volna kidolgozni, de még több mint egy év elteltével sem tette meg – fűzte hozzá Font Sándor.
Élen a franciák. A franciák évi és fejenkénti 48 és fél literrel vezették tavaly az európai borfogyasztók listáját. Mögöttük az olaszok következnek egy literrel kevesebbel – állapította meg a Datamonitor nemzetközi piackutató cég, amely szerint az olasz fogyasztás csökkenőben van. A középmezőnyben foglalnak helyet – 30 literes fogyasztással – például az osztrákok, megelőzik a 27,4 liter átlagfogyasztású németeket, azzal együtt, hogy Németországban és Nagy-Britanniában is tavaly nőtt a borfogyasztás. A britek 17 liternél tartanak, öt év alatt az évi és fejenkénti 14 literről jutottak ide. Tavaly Európa polgárai összesen mintegy 86 milliárd eurót költöttek borra, ebből 13,5 milliárd liternyit vásárolhattak, azaz körülbelül 18 milliárd palacknyi bor fogyott. (Sz. Cs.)
