Intervenció: mínusz tízmilliárd

Az intervenció elhúzódó kezelése tízmilliárd forintot vesz ki a termelők zsebéből – állítják a két szakmai érdekképviselet, a MOSZ és a Magosz vezetői. Utóbbi elnöke szerint a termelők raktározási gondjait a tervezett 40 milliárdos agrárhitelprogram sem oldja meg, ha abban az integrátorok is részt vehetnek.

Nehezen lehet tiszta képet kapni a hazai gabonaintervencióról – indulásától fogva. A lebonyolítást végző Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) legutóbb azt az értesítést kaptuk, hogy a fizikailag átvett mennyiség a múlt hét végéig meghaladta a 400 ezer tonnát. Ezzel az eredménnyel azonban nem elégedettek a szakmai érdekképviseletek. Mind Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára, mind Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke úgy nyilatkozott, hogy az intervenciós felvásárlás elhúzódása tízmilliárd forintot vett ki a termelők zsebéből.
A MOSZ saját intervenciós rendszerére hivatkozva Horváth Gábor elmondta, hogy több megyéből érkeztek visszajelzések a mintavételek lebonyolításáról, kifizetések azonban még nem történtek. – A termelők legnagyobb illúziói az intervenciós rendszerhez kötődtek, amelynek elméletileg ki kellett volna egyenlíteni a piaci ingadozásokat is – mondta a főtitkár, aki szerint nemcsak az volt csalódás a termelőknek, hogy nem jutottak pénzhez, legalábbis az intervenciós időszakban, hanem az is, hogy mind ez idáig az EU-export sem indult meg. Ennek következtében azonban tovább nőttek az intervencióval kapcsolatos igények.
Ezt erősítette meg Jakab István is, kiegészítve azzal, hogy a termelők azért szenvedik el ezt a veszteséget, mert az MVH működésképtelen, pedig a megfelelően működtetett intervenció helyzetbe hozhatta volna őket. – Nem így történt, ezért a gazdák arra kényszerülnek, hogy ismét hiteleket vegyenek fel, aminek következtében romlik adósminősítésük, ez pedig oda vezet, hogy a későbbiekben hitelt csak a jelenleginél magasabb kamatszint mellett kaphatnak – mondta az elnök, aki kifogásolta azt is: a 40 milliárd forintos új agrárhitelprogramra az elképzelések szerint integrátorok is pályázhatnak. Pedig korábban a hitelprogramban a mezőgazdasági termékek előállításával, illetve az e termékekhez kapcsolódó szolgáltatások végzésével foglalkozó kis- és középvállalkozások juthattak volna forráshoz. Így a hitelek a termékek tárolásához szükséges raktárkapacitás fejlesztésére fordíthatók lennének, ami így az intervenciós rendszerhez kapcsolódó raktározási gondok kezelését is segíthetné. – Az integrátorok megjelenése rontja ezt a képet, mert ezzel az eredeti célok megsemmisülnek – nyilatkozta Jakab. Információink szerint az integrátorok ráadásul 900 millió forintos összeghatárig pályázhattak volna.
Ezzel nem ért egyet a Magosz, amely azt szeretné elérni, hogy a hitelprogramban felvett hitel öszszege pályázónként legfeljebb 200 millió forint legyen, amely még így is jelentős fejlesztéseket tesz lehetővé. A Magosz elnöke azt is kifejtette: nem tartják elfogadhatónak, hogy az Agrár-Európa-hitelprogramhoz hasonlóan főként az integrátorok és a kifejezetten kereskedői lobbi által integrált termelői kör jusson ismét a forrásokhoz, ezért kérik, hogy kizárólag csak a termelők és a termelők által alapított szövetkezetek, gazdaszövetkezetek és gazdasági társaságok vehessenek részt a programban.