Kötelező volt a száz százalék

Százszázalékos mérleggel zárták a hét végét a magyar kézilabdacsapatok, de ezt el is vártuk tőlük. A férfiválogatott és a Ferencváros női együttese súlytalan ellenféllel játszott, a Dunaferr és a Cornexi pedig komoly riválissal szemben ugyan, de győzelmi kényszerben; a vereség ugyanis előbbinek a valószínű, utóbbinak a biztos kiesést jelentette volna.

Munkatársunktól
2005. 01. 17. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A női Bajnokok Ligája A csoportjában az egy hete idegenbeli fiaskóval rajtoló Dunaferr – a dán Ikast otthonában maradt alul 28-27-re – második mérkőzésén, hazai pályán is ziláltan kezdett szombaton délután. Nyitott védekezése ezúttal inkább lyukas volt, az e taktikai fegyverrel szemben általában tehetetlen magyar csapatoknak pedig jó példát mutatott a spanyol Sagunto – amely sokkal ismertebb „leánykori nevén”, Mar Valencia –, szétfutotta az újvárosiakat, és a 17. percben már 14-9-re vezetett. Az első félidőbeli felzárkózás (15-17) még csak a reményt adta meg, majd a folytatás a bizonyosságot is. A hazai védelem végre összeállt, ezzel kölcsönhatásban Pálinger kapus is feljavult, az akciók ritmusa is megváltozott, ráadásul végre pályára került a világklasszis beállós, Kulcsár, és szokásához híven öt kísérletéből öt gyors gólt vágott.
Az előzményekhez képest szinte hihetetlen volt, hogy az addig sziporkázó vendégek a fordulás utáni 24 percben mindössze 5 gólt értek el, miközben a Dunaferr 32-22-re elhúzott. A valenciaiak trénere, Cristina Mayo ekkor ugyan bevetette sokszor hatásos cirkuszainak egyikét – a meccs minden szereplőjét, de különösen a játékvezetőket megbénítva ordítozik –, de most elkésett a piros lapot érő mutatvány, mert a Dunaferr 35-28-ra nyert.
A győzelmen túl a végelszámolásnál a hétgólos különbség is döntő lehet, mert bár a négyes csoportokban körmérkőzések zajlanak, egyáltalán nem kizárt a pontegyenlőség, és ha ez előáll, akkor az egymás elleni eredmények határoznak majd a sorrendről. Persze sokat egyszerűsítene a helyzeten, ha a Dunaferr két, soron következő idegenbeli fellépése egyikén – a montenegrói Podgoricán vagy ezután Valenciában – győzni tudna. Ez a szombati első húsz perc alapján szinte kizárt, a következő negyvenet nézve viszont messze nem reménytelen. (A csoport másik összecsapásán: Podgorica–Ikast 22-27.)
Az EHF-kupában a legjobb 16 közé jutásért egygólos hátránnyal indult Székesfehérváron a Cornexi, és a hajráig nem is tudta eldönteni a párharcot a HC Frankfurt ellen. Az 50. percben, 19-18-nál aztán Sugár Tímea két hétméterest is hárított, a magyarok 25-20-ra megugrottak, és végül 27-23-as sikerrel, 52-49-es összesítéssel léptek tovább. Még az is belefért, hogy a mezőny legeredményesebbje az ellenfél színeiben játszó, nyolcgólos Szrnka Hortenzia volt.
A Ferencváros 22 gólos előnynyel utazott Svédországba, ahol ezúttal 38-27-re intézte el a házigazda Önnereds együttesét, ezzel – mivel a Győr már korábban továbblépett – három klubunk várja az EHF-kupa nyolcaddöntőjének sorsolását. Azon pedig azt, hogy elkerülje a másik két magyar csapatot.



Túl Cipruson. Férfiválogatottunk Európa-bajnoki előselejtezőn fogadta Ciprust Dabason, és az idegenbeli 27 gólos megsemmisítés után szombaton 34-21-gyel is beérte. Együttesünk ezzel négy mérkőzést követően is százszázalékos a csoportjában, és nem kockázatos jóslat, hogy az olaszok elleni két találkozó megvívása után elsőként lép tovább. Ez azonban még nem jelent automatikus részvételt a 2006-os svájci Eb-n, ahhoz túl kell jutni a júniusi, oda-visszavágós pótselejtezőn.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.