A hazai háztartások több mint fele, pontosan 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az idén várhatóan nem lesz olyan pénzeszköze, amelynek befektetéséről dönteni tudna – olvasható a GKI Gazdaságkutató Rt. felmérésében. A magyar háztartások megtakarítási szokásait vizsgáló elemzés szerint a háztartások 15 százalékának lesz ugyan pénze, de azt nem kívánja semmibe se befektetni. További 12 százalék a felsorolt formák egyikét sem választotta.
A GKI Gazdaságkutató Rt. azt valószínűsíti: ennek oka, hogy ezek a háztartások nem tervezik előre befektetéseiket. Döntéseiket ad hoc módon hozzák, vélhetően a legkönnyebben elérhető formát (például bankbetétet) választva. A maradék, tudatosan döntő tizenhét százalék befektetései a táblázatba foglalt módon oszlanak meg.
Mint látható, a megtakarítási formák kedveltségi listáját a banki lekötés vezeti. A legalább egy formába fektetők több mint háromnegyede választotta ezt a lehetőséget. A többi formát közel azonos arányban választották a megkérdezettek. A tudatosan döntő háztartások 13 százaléka fektet befektetéshez kötött biztosításba, 12 százaléka választotta a kincstárjegyet, kilenc százaléka pedig az államkötvényt. Szintén kilenc százaléka tartja pénzét devizában, 11 százalék takarít meg egyéb formában, például részvényben vagy vállalati kötvényben.
A magyar megtakarítások szerkezete még jelentősen eltér a fejlettebb pénz- és tőkepiaccal rendelkező országokétól. A fő különbség a megtakarítások időhorizontja. A külföldieknél például magasabb arányúak a részvény-, kötvény-, valamint a nem közvetlen értékpapír- vagy ingatlanbefektetések is.

Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán