Mire vigyázzunk újév napján?

Januárban lezárul a karácsonyi ünnepkör és elkezdődik a farsang. Ebben a hónapban főként időjárásjósló hiedelmekkel, népszokásokkal találkozhatunk, megtudhatjuk, hosszú lesz-e a tél, és következtethetünk a bortermés minőségére. Ma már a világ nagy részén az újévet köszöntik a hónap első napján, de a vidám ünnepségek mellett számtalan hiedelem és hagyomány is kötődik e naphoz.

Előnyben részesítették ilyenkor a szemes terményeket, mert a sok apró mag pénzbőséget jelenthet a következő esztendőben.

Újév napján, ha köszönteni megy a család a rokonokhoz, a férfinak kell elsőként belépnie a házba, mert a hiedelem szerint január elsején asszonnyal találkozni először szerencsétlen esztendőt jelent. Régen szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Úgy tartják, meg kell gondolnunk, mit cselekszünk újév napján, mert ugyanez vár ránk egész évben. 

A disznó kitúrja a szerencsénket újév napján Fotó: Németh András Péter

Mit nem szabad tenni újév napján?

Sok tiltás is tartozik e naphoz: tilos a mosás, a teregetés, a varrás, és a szemetet sem ajánlatos kivinni, mert a szerencsét is kiönthetjük a házból. Nem szabad pénzt kölcsönadni, orvost hívni vagy orvoshoz menni, mert akkor egész évben betegeskedhetünk. Baromfit nem lehet enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsét. Halat sem ajánlatos, mert elúszik a szerencsénk. Viszont sertést kötelező enni, szilveszterkor és január elsején is, mert a malac kitúrja majd a szerencsénket 2026-ra. Előnyben részesítették ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a következő esztendőben. 
 

Időjárásjósló nap is újév napja: ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő. Házasságjósló hiedelemmel is találkozunk: amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez.

Vízkeresztkor, avagy a háromkirályok napján, január 6-án van a karácsonyi ünnepkör zárása és a farsangi időszak kezdete. A 4. századig Jézus születésnapját és az év kezdetét is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ekkor emlékezik meg Jézus megkereszteléséről és a napkeleti bölcsekről. Ekkortól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. Régen haza is hordták a szenteltvizet s meghintették vele a házat, az állatokat a gonosz szellemek ellen, de hittek a gyógyítóhatásában is. Úgy tartották,  hogy minden betegségre jó, de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is. Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. Ha ezen a napon az eresz csurog, akkor hosszú lesz a tél, de ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik. Ha vízkeresztkor fagy, akkor sokat várat magára majd a tavasz. Ha vízkereszt napján fúj a szél, az jó termőidőt, szerencsés évet jövendöl.

Néhány további jeles napot is nézzünk meg januárban: 18-án, Piroska napján a mondás szerint „ha fagy, negyven napig el nem hagy”. 21-én, Ágnes napján, ha derült az idő, akkor jó termés lesz az évben. A hiedelem szerint ha a lányok böjtölnek Ágnes napján, megálmodhatják jövendőbelijüket. Január 22. Vince, a szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. Úgy tartják, „ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”, illetve „hogyha fénylik Vince, megtelik a pince”. 

A hagyomány szerint ezen a napon a szőlővesszőket a meleg szobában öblös szájú üvegbe helyezik. Ha ezek kihajtanak, akkor nem fognak elfagyni a szőlőszemek. Január 25. Pál napja, vagy pálforduló napja. Azt tartják, amilyen az idő Pál napján, olyan lesz az időjárás a következő negyven napig. Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre kell számítani. Ha a medve kijön a barlangjából, jó idő lesz. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul, tehát vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz. Tehát van mit figyelnünk januárban.