Szilveszteri és újévi fogadalmak, szokások és babonák

A népi kalendárium szerint december 31. Szent Szilveszter pápa (314–335) ünnepe, a polgári év utolsó napja, az újesztendő vigíliája. A szokások és hiedelmek az újév első napjával összefüggően alakultak ki, eredendően azzal a céllal, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsoljanak. Fedezzük fel mai ünneplési szokásainkban őseink újévi hagyományait!

Fotó: Bach Máté

A babonák legszélesebb skálája a szilveszter ünnepéhez kötődik. Ekkor teszünk fogadalmakat, s a hiedelmek szerint ekkor tehetünk legtöbbet következő évi sikereinkért. 

 

Jóslások és babonák

Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt. Elterjed szokás volt a szerelemjóslás. A lányok galuskába, gombócba vagy más nyers tésztaféle közepébe apró papírokat raktak, amelyeken egy-egy férfinév szerepelt. Pontban éjfélkor bedobták a forró vízbe, az elsőnek felbukkanó férfinév leendő párjuk nevét árulta el. Nem jövendőbelijükről, hanem a férjhezmenetelükről adtak hírt a malacok: a lányok kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól falát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mennek. Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben. 

A népi időjósok szerint az északi szél hideg, a déli enyhe telet hoz. Ha szilveszter éjszakáján esik az eső, reggel pedig fénylik a nap, akkor nem lesz jó termés, de ha egyforma éjszaka és reggel az időjárás, akkor bő termés várható. 

A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani. Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere. 

Tilalmak is fűződnek ehhez az időszakhoz

Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint „elszáll a tehén haszna”. Tilos kölcsönkérni és kölcsönadni bármit, beleértve a pénzt vagy a használati tárgyakat is. Aki korábban kölcsön kapott valamit, újév napjára vissza kell adni a tulajdonosnak. Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet. Ugyanígy kerülendő  mosni, teregetni, varrni és fonni. Tartózkodni kell a veszekedéstől, házi viszálykodástól, nehogy ezzel teljen az új év. 

A régiek szerint disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét. A ropogósra sütött malac boldog, minden szempontból ígéretes esztendőt jelent. A szerencsehozó szimbolika másik jellegzetes étele a lencse, amit január elsején, első étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények, például a köles és a rizs is s hasonlóan szerencsét hoznak. 

Borítókép: Ma is használunk zajkeltő eszközöket szilveszterkor (Fotó: Bach Máté)