Csakis „egyedi intézkedésekkel”, az áfakiutalások visszatartásával és a központi szervek felé irányuló kifizetések késleltetésével sikerült elérni a többször módosított tavalyi hiánycélt – jelentette ki tegnap Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Hangsúlyozta, hogy a hivatalos kormányzati bejelentéshez képest lényegesen rosszabb, megközelítően 6,2 százalékos lesz az államháztartás tavalyi GDP-arányos hiánya. A jegybanki számítások szerint az áfakifizetések lassításával a kormányzat mintegy százmilliárd forintot „tolt át” az idei évre, miközben a költségvetési intézményeknek járó kifizetések halasztása hetvenmilliárd forint körüli összeggel javította a hivatalos mérleget.
– Akkora homály fedi a költségvetési folyamatokat, hogy nem lehet tudni, mi lesz a sorsa a viszszatartott pénzeknek, amelyek összege eléri a GDP 0,9 százalékát – húzta alá a jegybankelnök, hozzátéve: mindennek tulajdoníthatóan nemcsak a tavalyi, de az idei hiánycél is lényegesen meghaladja majd a tervezett mértéket. Az MNB szerint a magyar gazdaság legnagyobb problémáját továbbra is az egyensúlytalanság, az államháztartás és a folyó fizetési mérleg túlzott hiánya jelentik, amelyek az államadósság gyors növekedését eredményezték.
*
Az államadósság mértéke az uniós követelményekben előírt 60 százalékos plafonérték fölé megy az idei év első felében, így az eddig egyedül betartott maastrichti kritériumot sem teljesíti majd az ország – figyelmeztetett az MNB elnöke.
A monetáris tanács tegnapi ülésén fél százalékkal mérsékelte a jegybanki alapkamatot, amelynek mértéke így kilenc százalék lett. A testület a kamatcsökkentésről szóló állásfoglalásában hangsúlyozta: az idén még nem körvonalazódik a pénzügyi piacok és a hitelminősítő intézetek számára is megnyugtató pénzügyi konszolidáció. A magyar gazdaság egyensúlyi problémáit és a nemzetközi befektetői környezet alakulását figyelembe véve a tanács megállapította: a jelenlegi félszázalékos kamatcsökkentéssel a kamatfelár olyan szinthez közeledik, amely a kockázatok mellett fokozott óvatosságot indokol.
Bár Gyurcsány Ferenc január elején úgy nyilatkozott, hogy az új jegybanktörvény értelmében már folyik a kibővített létszámú monetáris tanács tagjainak kiválasztása, és e hónap végén már lezárulhat a felkérés folyamata, a testület tegnap még az eredeti felállásban ülésezett. Járai ezzel kapcsolatban mindössze annyit közölt: a jelölés előtt törvény szerint egyeztetni kell az MNB-vel, ám ez eddig nem történt meg. A jegybankelnök szerint az áfakulcs-változtatás ügyében sem kérte ki a véleményüket a kormány, pedig az idevonatkozó tervek érintik az infláció alakulását is. Járai tegnap kitért az inkaszszóról szóló jogszabály azonnali beszedési megbízásáról szóló paszszusára is, amelyről elmondta: egyetért Takács Albertnek, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének most közölt álláspontjával, miszerint a rendelkezés sérti az alkotmányos jogokat, és nem áll összhangban az európai normákkal. Az MNB az elmúlt időszakban már több alkalommal kérte az azonnali beszedési megbízás megengedésének eltörlését, de ezt a törvényalkotó eddig még nem vette figyelembe.
origo.hu
Így védekezhetünk az agyevő amőba ellen – itt az orvos véleménye!
