Január 14-én közép-európai idő szerint 17.19 perckor Európa – hosszú évszázadok óta először – újra az ismert világ peremén írt történelmet. Hétéves utazás után, az amerikai Cassini műholdról leválva, az Európai Űrhivatal (ESA) Huygens szondája sikerrel landolt a távoli Szaturnusz holdján, a Titánon. Európa a tudomány határvidékének más területén is mindenki másnál messzebb merészkedett, amikor a héten bemutatta a világ legnagyobb utasszállító gépét, az európai összefogással megépített Airbus A–380-ast.
Ezekben a napokban újra volt miért büszke európainak lenni. Megmutatkozott az a felfedező, újat kereső és vállalkozó szellem, amely egykor naggyá tette Európát. Kérdés, leszünk-e elegen az öregedő Európában évtizedek múlva ahhoz, hogy ez a szellem ismét naggyá tegye a kontinenst.
A Huygens küldetésének elsődleges célja az volt, hogy az élet kialakulásának lehetőségeit kutassa azon a bolygón, amelyet a tudósok Naprendszerünk egyik legegzotikusabb planétájaként tartanak számon: dermedt óceánjai, valamint elsősorban nitrogénból álló sűrű légköre afféle időutazást jelent a kutatóknak, akik szerint hasonló körülmények között alakulhatott ki az élet a Földön is milliárd évekkel ezelőtt.
Európa, de legalábbis az unió űrkutatói megszállottan keresik a földön kívüli élet nyomait. Noha a brit vezetéssel a Marsra küldött szonda (amelynek feladata szintén az élet nyomainak felkutatása lett volna a vörös bolygón), a Beagle–2 egy évvel ezelőtt kudarcot vallott, nem lehet kétségünk afelől, hogy az európai Mars-expedíció is újabb lendületet vesz a Huygens sikere után.
De nemcsak a Naprendszerben, hanem azon kívül is folyik az élet vagy az ennek otthont adó bolygók keresése.
Az Európai Űrhivatal tavaly felmérést készített, amelyben arról kérdeztek európai csillagászokat, biológusokat, kémikusokat és botanikusokat, milyen célokat tűzzenek ki maguk elé az európai űrkutatók. A válaszokból kiderült, hogy széles körű támogatást élvez az a program, amely olyan bolygók felkutatását tekinti feladatának, ahol adottak az élet kialakulásának feltételei.
Ennek az európai programnak két olyan lépcsője is megvalósulhat a közeljövőben, amelyek a Naprendszeren kívül, más csillagok körül keringő bolygók felfedezését segítik. A 2011-ben induló Gaia nevű és a 2015-re tervezett Darwin program egész flottányi űrtávcsővel vizsgálná a távoli csillagrendszereket, hogy a Földhöz hasonló bolygókat térképezzen fel. „Ez a mi területünk” – idézte a brit Observer című hetilap az ESA egyik igazgatóját tavaly októberben.
Miközben Európa a Földtől távoli világokban kitüntetett érdeklődést mutat az élet iránt, itt a Földön nem lehet sikertörténetről beszélni e témában. Míg az elkövetkező évtizedekben az európai űrkutatás motorja az élet kialakulása iránt mutatott lankadatlan érdeklődés lesz, addig másik fronton pont e figyelem ernyedése vezethet az egész unió pusztulásához.
A Nemzeti Hírszerzési Tanács (National Intelligence Council – NIC), az amerikai hírszerző szervezetek közös kutatóintézete ötévenként teszi közzé nyilvános jelentését, amelyben a tanács által felkért szakértők a jelen tendenciáiból kiindulva az elkövetkező tizenöt év lehetséges világpolitikai fejleményeit vázolják fel.
A legújabb ilyen jelentés a múlt héten, pár nappal azelőtt látott napvilágot, hogy a Huygens elérte volna a Titán zord felszínét. A Globális jövő feltérképezése, 2020 címet viselő tanulmány nem kevesebbet állít, mint hogy az Európai Unió tizenöt éven belül darabjaira hullik, ha nem talál megoldást gyötrő demográfiai problémáira. A csökkenő népesség és az elöregedő társadalom ugyanis olyan helyzetet teremt hosszú távon, amely lehetetlenné teszi a gazdaság fejlődését, és arra sarkallhat egyes tagországokat, hogy külön úton próbálják megoldani problémáikat.
Kétségtelen – tehetjük hozzá –, hogy az olyan technikai sikerek, mint a Huygens vagy az Airbus–380-as megépítése, lelkesítőek, és erősítik az összetartást, de vajmi keveset számítanak akkor, ha a gazdasági környezetet, amelyben ezek az eredmények megszülettek, tartós pangásra ítélik a demográfiai mutatók.
A 123 oldalas tanulmány Lehet-e Európa szuperhatalom? című passzusa két olyan kívánalmat is megemlít, amelyek teljesülése esetén hatástalanítható ez a demográfiai bomba.
Egyrészt szükséges családalapítást ösztönző gazdasági környezetet teremteni. Ha sikerülne például olyan rugalmasabb munkakörülményeket létrehozni, amelyek révén a nők akár több évre is távozhatnának munkahelyükről, és ezt úgy tehetnék meg, hogy garanciát kapnak a visszatérési lehetőségre, ez bizonyára növelné a gyermekvállalási kedvet. Az idősebb korosztály tagjainak (az 50–65 év körüliek) továbbfoglalkoztatása vagy arra ösztönzése, hogy térjenek vissza a munkaerőpiacra, szintén segíthetne a demográfiai gondokból fakadó munkaerőhiányon – javasolja a tanulmány, amely rövid távon is elkerülhetetlennek látja a nyugat-európai típusú jóléti állammodell lebontását.
A másik ellenszer a bevándorlás elősegítése lenne, amely hosszú távon is biztosíthatná, hogy Európa népessége ne öregedjék el. Ez utóbbival kapcsolatban a NIC leszögezi: könnyen elképzelhető, hogy egyes európai országok sikerrel integrálják munkaerőpiacukra a bevándorlók nagy tömegeit, de mivel e bevándorlók jórészt mozlim országokból érkeznének, azt már nehezebb belátni, hogy rövid időn belül asszimilálni is lehet-e a jövevényeket.
Ezzel szemben a jelentés hangsúlyozza, hogy egyes fejlődő országok 2020-ig következetesen nagyobb növekedést produkálnak, mint az öregedő népességű Európa: Kína GDP-je a következő tizenöt évben meghaladja az Egyesült Királyságét, Németországét és valószínűleg Japánét is. India e tekintetben beéri Olasz- és Franciaországot.
Itt jegyzendő meg, hogy mindkét feltörekvő, leendő nagyhatalomnak komoly ambíciói vannak az űrkutatás terén is.
origo.hu
Kitüntették a Jeszenszky házaspárt megmentő férfit
