Elkeseredett és tanácstalan diákok, tanárok és szülők keresik fel naponta az Oktatási Minisztérium (OM) honlapját. Más információs forrás aligha áll az érdeklődők rendelkezésére, mert internetelérése nem mindenkinek van. Maradna a telefonos útmutatás, de az erre szolgáló zöldszámot az OM csak február elejére ígéri. A kétszintű érettségi keltette zűrzavar ráadásul most alig több mint három hónappal az első írásbeli vizsgák megkezdése előtt kezd a tetőfokára hágni, miközben egy hónap sem maradt már február 15-ig, a felsőoktatási felvételi jelentkezések lejártáig. A szaktárca közben különféle adatokat prezentál: a végzős diákok kétharmada a középszintű vizsgát jelölte meg a kétszintű érettségire való próbajelentkezéskor – közölte Pósfai Péter, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) vezetője. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy az adatok még változnak, hiszen több tízezer lesz azok száma, akik korábban érettségiztek, de kiegészítő vagy szintemelő érettségit tesznek majd.
Magyar Bálint oktatási miniszter fontosnak tartja, hogy nemcsak negyedéves középiskolásként, hanem már korábban is lehet előre hozott érettségit tenni, és az idén ezzel a lehetőséggel várhatóan háromezren kívánnak élni. A világon egyedülálló a magyarországi kétszintű érettségi bevezetése, de a miniszter szerint mégis szükséges e rendszer, mert a pedagógusok és az oktatási szakértők régóta kritizálják a magyar tanítást, mondván: a felsőbb szintek követelményei agyonnyomják az alsóbbakat. A miniszter azzal is érvelt a távirati iroda által feltett kérdésekre, hogy a diákok a sikeres felvételi vizsga érdekében sokszor egyetemi, főiskolai szintű anyagokat tanulnak. Hasonlónak nevezte a helyzetet az általános iskolák felső tagozatain is, ahol szerinte a középiskolai továbbtanulás szempontjai diktálnak. Magyar Bálint azonban még tovább is ment, mert felvetette: ma már nem ritkán az általános iskola elvárásai jelennek meg az óvodákban is. A jelenség következményeként az egész közoktatásra jellemző időhiányt és stresszt jelölte meg, így szerinte a tanítás minden szereplője kényszerpályára került. A tárca ezért akarta megváltoztatni a rendszert a felvételit kiváltó kétszintű érettségi bevezetésével. Ez a miniszter szerint megteremti a lehetőségét, hogy a sikeres továbbtanuláshoz elegendő legyen a középiskolás tananyag elsajátítása.
Tavaly év végén a Fidesz közzétette a közoktatási intézményekhez elküldött kérdőívére adott válaszok eredményeit. Az MSZP először jogsértőnek nevezte a kezdeményezést, majd az eredmények közzétételekor megpróbált ismét fogást találni rajta. Tatai-Tóth András szocialista politikus azt mondta: a kérdések fele jogosnak tűnik, a többi viszont indokolatlan és „szakmailag primitív”. – A válaszadók többsége úgy ítélte meg, hogy az esélyteremtés, a minőségi oktatás anyagi feltételeinek biztosítása terén a mostani kormány kevesebbet tett, mint az előző – mondta Sió László, az ellenzéki párt oktatási kabinetjének vezetője, hangsúlyozva, hogy a levélre mintegy ezer intézmény válaszolt. A polgári kormány volt oktatási államtitkára közölte: a válaszadó középiskolák bizonytalanok a kétszintű érettségi előkészületeit illetően, döntő többségük úgy érzi: a változás nincs rendesen előkészítve, mert sem a pedagógusok, sem a diákok nem kaptak erről megfelelő tájékoztatást az elmúlt két évben.
Tavaly novemberben a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) is kritikákat fogalmazott meg a kétszintű érettségiről. Keszei Sándor, a tömörülés elnöke etikátlannak nevezte, hogy az Oktatási Minisztérium 6–10 ezer forintért árulja az emelt szintű érettségi után járó felvételi pontokat, a tárca ugyanis térítést szedne a korábban maturáló jelentkezőktől, akik az új, kétszintű rendszerben jegyet javítanának vagy felvételizni kívánnak. A tömörülés vezetője kifogásolta azt is, hogy a felvételi vizsga megszüntetésének ellenére a szaktárca továbbra is követeli a tanulóktól a 3000 forintos vizsgadíjat, s ezzel „több száz milliós jogtalan bevételhez juttatja” a Felsőoktatási Felvételi Irodát. Az MSZOE azzal is érvelt, hogy a felsőoktatási vizsgákat akkor is el lehetett volna törölni, ha marad az egyszintű érettségi.
A helyzet komolyságát jelzi, hogy Polonkai Mária, az OKÉV észak-alföldi regionális igazgatója figyelmeztetett: a pedagógusok azért szoronganak, mert szerintük tanfolyamokra és továbbképzésekre lenne szükség, hogy jobban megismerjék a kétszintű érettségi rendszer követelményeit. Mindez egybecseng a Fidesz felmérésével is: a megkérdezett pedagógusok kevesebb mint 12 százaléka érzi úgy, hogy minden segítséget meg tud adni a diákoknak és a szülőknek az érettségire való felkészüléshez.
A felvételi vizsga megszűnése megosztja a válaszadókat: 46 százalékuk egyetért vele, míg 42 százalékuk nem kíván változtatásokat. 49 százalékuk egyetért azzal is, hogy a felsőoktatási intézmények választhatják meg, milyen szintű vizsgát fogadnak el a felvételi eljárás során, 38 százalékuk ugyanakkor ellenzi ezt a lehetőséget. Sió László rámutatott: ez utóbbi kérdést illetően sok szakértő vélekedik úgy, hogy a felsőoktatási intézmények azért nem írtak elő magasabb követelményeket (azaz nem követelik meg a legtöbb esetben az emelt szintű érettségit még az elitintézményekben sem), mert így akarják maximalizálni a hozzájuk jelentkezők számát. Attól tartanak, ha magasabb követelményt állítanak, a konkurens egyetemhez mennek a diákok és odaviszik a normatív támogatásból és költségtérítésből befolyó pénzeket. Ez viszont olyan helyzetet eredményezhet, hogy nem lehet majd választani a jelentkezők között, mert rengeteg lesz az azonos pontszámú felvételiző, ugyanis a régi rendszerben a több vizsga jobban széthúzta a mezőnyt. Így azonban az intézmények előtt (amelyek többsége mindig is ódzkodott a felvételi eltörlésétől) újra megnyílna annak lehetősége, hogy szűrjenek például alkalmassági vizsgával, elbeszélgetéssel, azaz: felvételivel.
Tudnivalók: az írásbeli vizsgák 2005. május 9-én kezdődnek, az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 8. és 14. között tartják, míg középszinten június 20. és július 1. között vizsgáznak a diákok. Emelt szintű érettségi vizsgára 2005. február 15-ig lehet jelentkezni a vizsgát szervező középiskolában (középszintű vizsga esetén) vagy az OKÉV területileg illetékes regionális igazgatóságán (közép- és emelt szintű vizsga esetén egyaránt). Minden tantárgyból lesz írásbeli és szóbeli is, kivéve a matematikát, amiből ha legalább közepes szintet elér az érettségiző, nem kell szóban vizsgáznia. Idén is 120 pontos rendszerben (60 hozott + 60 szerzett ponttal) értékelik a felsőoktatási intézmények a jelentkezők teljesítményét. A hozott pontokat a középiskolai teljesítmény alapján számolják: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy választott tantárgy utolsó két év végi osztályzatainak összege alapján legfeljebb 50 pontot, míg az összes érettségi osztályzat átlagának egész számra kerekített kétszerese legfeljebb 10 pontot ér. A szerzett pontokat az érettségi vizsga százalékos eredménye alapján fogják kiszámolni. A 2005 előtt tett tantárgyi érettségi vizsga az idei évtől kezdve középszintűnek minősül, és az érdemjegyek az új rendszerben a következő százalékos teljesítésnek felelnek meg: jeles (5) = 100%, jó (4) = 79%, közepes (3) = 59%, elégséges (2) = 39%. Az ECDL-bizonyítvány nem váltja ki az informatikaérettségit. Ennek állítólagos célja, hogy a diákok már az iskolában úgy készüljenek fel az érettségire, hogy ne kelljen pénzes tanfolyamokon megszerezniük a számítástechnikai ismereteiket. Ugyanez lesz a helyzet a nyelvvizsgával is, de mivel ott egy korábbi rendelet engedélyezte az érvényes, megfelelő színvonalú nyelvvizsga érettségire való átváltását, így kifutó rendszerben idén még elfogadják a vizsgát érettséginek. A jövőben azonban ez is megszűnik. A tanulók az országos középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeik alapján az adott vizsgatárgyból érettségi mentességet kaphatnak. Diszlexiás tanulók kérésére a vizsgaidőt legfeljebb egy órával meg kell növelni, és lehetővé kell tenni, hogy segédeszközt használjanak.
