Ön a legfiatalabb tőzsdeelnök a BÉT történelme során. Elsősorban a parkett megítélésének megváltoztatásával, új stratégiájával, a tervezett árfolyamnyereség-adó kivédésével vívott ki elismerést magának. Az utóbbinál ön szerint minek volt köszönhető a siker?
– Az egyik főszerepet játszottam a BÉT részvényeinek tavaly májusi kivásárlásában, így kerültem helyzetbe és a figyelem középpontjába. Erős tulajdonosi háttérrel, konkrét célokkal és stratégiával, valamint új szemléletmóddal érkeztem a tőzsdére. Az sem mellékes, hogy egy nagyon dinamikus, fiatal csapattal és tanácsadókkal dolgozom együtt, akiknek komoly érdemeik vannak a sikereinkben. Mindez együtt elég volt ahhoz, hogy a kormány árfolyamnyereség-adó tervezetével szemben a parlament támogatását is megszerezzük.
– Várható-e a közeljövőben az árfolyamnyereség-adó újbóli felvetése?
– Biztos vagyok benne, hogy ez a téma most jó hosszú időre lekerült a napirendről. A választások előtt senki sem rukkol elő adóemeléssel vagy új adó bevezetésével. Ráadásul a megtakarítás, az öngondoskodás és a befektetés ösztönzésének jegyében az árfolyamnyereség-adó ellen szavazó Fidesz, MDF, SZDSZ hármasnak a következő években sem lesz oka másképpen nyomni a gombot ebben a kérdésben, amennyiben következetesen politizálnak. Ha azonban valaki ismét megemlítené, akkor a tőzsde ismét felveszi a kesztyűt, és megvédi a magyar gazdaság érdekeit.
– Milyen lépéseket tesznek a tőzsde élénkülése, nyíltabbá válása érdekében? Hogyan érhető el az, hogy a lakosság megtakarításait a börzén helyezze el?
– A Fidesz 1998-ban megmutatta, hogy az emberek megnyerésében a lendületes, energikus kommunikációval sokat lehet elérni. Ennek megfelelően járjuk most és a jövőben az ország nagyobb városait, hogy a tőzsdét közelebb vigyük a vidéki emberekhez is. A sajtóban és a médiában az eddigieknél is jobban előtérbe kívánunk kerülni, mert csak így tudjuk szemléletformáló kampányunkat sikeressé tenni. Mindegyik parlamenti oldallal korrekt együttműködésre törekszünk, mivel csak így lehet biztosítani, hogy a választási ciklusok ne váljanak vízválasztókká a tőkepiac életében. Számomra az a legfontosabb cél, hogy a magyar lakosság részvénytartási kedve növekedjék, hogy vállalatainkkal együtt társadalmunk is gazdagodjon.
– Milyen tőzsdei bevezetések várhatók az idén, vannak-e már olyan cégek, amelyek 2005-ben a BÉT-re kerülnek?
– Ebben az esztendőben négy-öt új céget szeretnék látni a tőzsdén. Közülük egyet, reményeim szerint, szinte biztosra mondhatok: ez pedig a Budapesti Értéktőzsde Rt. Gőzerővel folyik a börze és tulajdonosai közt az egyeztetés arról, hogy az április elején tartandó közgyűlésen a menedzsment megkapja a felhatalmazást egy nyilvános BÉT-részvény-kibocsátás és tőzsdei bevezetés lebonyolításához. A BÉT-nek szüksége van friss tőkére ahhoz, hogy megvásárolja a Budapesti Árutőzsdét és a Központi Elszámolóházat és Értéktárat. A mostani nagyszerű befektetői klíma, a tőzsde jó szériája és ez a két akvizíciós lehetőség egy sikeres részvény kibocsátáshoz és tőzsdei bevezetéshez kitűnő alkalmat teremt. A kibocsátás első számú célpontjai a magyar lakosság, illetve a hazai intézményi befektetők lesznek. Ezenfelül szeretném, ha a magyar középvállalatok mellett külföldi cégek is megjelennének részvényeikkel tőzsdénken; és itt most mindenekelőtt a BÉT három fő tulajdonosára gondolok, a bécsi székhelyű Erste Bankra, a Raiffeisen Bankra és a HVB Bank anyacégére, a Bank Austria Creditanstaltra.
– Tavaly a kormány 100 millió forint támogatást ígért a középvállalatok tőzsdére jutásának segítéséhez. Milyen segítséget várnak még a kabinettől a tőzsde élénkítése érdekében?
– Első és legfontosabb elvárás a lakosság megtakarítási és befektetési aktivitását, valamint a közepes vállalataink tőzsdei bevezetését ösztönző kormányzati lépések megtétele lenne. Konkrét javaslatainkat már korábban megküldtük a pénzügyminiszternek és a gazdasági tárca vezetőjének, de egyeztettem már erről a kormányfővel is. Véleményünk szerint fontos lenne a tőzsde erőteljes bevonása a privatizáció hátralevő részében. A külföldi részvények bevezetéséhez törvénymódosító javaslatot dolgoztunk ki, ami remélhetőleg márciusban a parlament elé kerül és át is megy a törvényhozáson. Remélhetőleg már a következő tanévben sikerül középiskolai szinten bevezettetni a pénzügyi alapokkal és tőzsdei ismeretekkel kapcsolatos tantárgyat, hogy a fiatalok már otthonosan és versenyképesen mozogjanak a mindennapi pénzügyekben, mire kilépnek az életbe. Itt viszont az Oktatási Minisztérium elkötelezettségére lesz szükség.
– Mi a véleménye az elmúlt hónapokban elért sorozatos BUX-rekordokról? Nem vált hirtelen túlértékeltté a magyar piac?
– Nem, mert a magyar vállalatok mutatói a régió többi vállalataihoz képest még mindig lemaradásban vannak. Amikor 2003-ban szinte az összes külföldi tőzsdén jelentős árfolyam-emelkedés történt, a magyar piac nem követte a trendet. Most be kellett hozni lemaradásunkat, emellett együtt kell emelkednünk a régió többi piacával. Ha ebből a szemszögből tekintjük, akkor nem is volt olyan nagy az eddigi emelkedés. Azt látjuk, hogy folyamatosan érkezik a tőzsdére a tőke. Hogy meddig tartható fenn a BUX növekedése, nem tudhatjuk. De ha jön egy kis visszaesés, attól sem kell megijedni, hisz a korrekció természetes dolog, arra inkább mint vásárlási lehetőségre kell tekinteni. Egy biztos, reálgazdaságunk jó formában van, a makrogazdasági mutatóink azonban nagyon kritikus állapotot jeleznek. Kérdés az, hogy a választások előtt meg lehet-e állítani a nemkívánatos folyamatokat, vagy az állapot tovább romlik, ami később már meglátszódhat a reálgazdaságon és így a tőzsdén is.
– Karácsony előtt megjelent könyvében érdekes párhuzamot vont a tőzsde és az olimpia világa között, ami összefügg a piac élénkítésével. Felidézné ezt?
– Egy olimpia megrendezéséhez erős vállalati szektor kell, aminek szimbóluma a tőzsde, ezért kívántam párhuzamot vonni a kettő közé a könyvemmel. Megvannak a kedvező adottságaink ahhoz, hogy sikerrel megpályázzuk a 2020-as olimpia megrendezési jogát. Gyenge pénzügyi mutatóinkat addigra az euró bevezetésének kényszere úgy is rendbe teheti az éppen hatalmon lévő kormánnyal. Az olimpia megrendezése pedig nyomást gyakorolhat fontos beruházások megtételére és az infrastruktúra javítására. Az olimpia egy olyan arculatformáló gazdasági vállalkozás lehetne, mint ami utoljára a Millenáris volt. Erre viszont már a következő kormányciklusban fel kell készülni, tehát a 2006-os választásokkor is témává kellene válnia.
origo.hu
Magyar Péter egy valóságshow-t rendez Schmidt Mária szerint
