Szerinte a végleges státusról a koszovóiaknak kell határozniuk, s ők a döntést már meg is hozták. Haradinaj szerint a Koszovó-tárgyalások a nyár folyamán megkezdődnek, s pristinai elvárások szerint ez az esztendő meg is hozza a függetlenséget. Az utóbbi időben a beletörődő korábbi belgrádi álláspont azonban rendkívül megkeményedett. Nemcsak hogy részt akar venni a megbeszélésekben – s szerinte meg is van hozzá az UNMIK beleegyezése –, hanem a szerb tartomány kiválása az, amiről nem is szólhatnak a tárgyalások. Nincs olyan ország, hangoztatják, amely elfogadja területének megcsonkítását. A politikusok nyilatkozatai harciasabbá váltak, s kikérik maguknak a külföldi értékeléseket, hogy Belgrád már lemondott Koszovóról.
Mind a belgrádi, mind a pristinai retorika – az intenzív diplomácia nemkülönben – a tárgyalási pozíciókat hivatott erősíteni. Ez az év lesz a koszovói rendezés éve. Igaz, feltételekkel. Ahhoz ugyanis a tartományban érvényt kell szerezni a sokat emlegetett normáknak, ami alatt a kisebbségi kérdés rendezését értik. A pristinai vezetők hangoztatják, hogy Koszovó stabil, a helyzet minden téren javul, „meggyőződhetnek erről, akik erre járnak”. A belgrádiak pedig káoszról, törvénytelenségről, a szerb kisebbség sanyarú sorsáról beszélnek, s ezért nemcsak pristinai helyi hatalmat, hanem a nemzetközieket is felelőssé teszik. A szerb közvélemény úgy tudja, hogy a szerb falvaktól megvonták az áramszolgáltatást, ám arról nem tesznek említést, hogy az albán családok is ugyanúgy szolgáltatás nélkül maradtak, ha nem rendezték tartozásukat. Az UNMIK egyik képviselője csodálkozva jelentette ki: neki sem adnak otthon áramot, ha nem fizeti a számlákat.
Újvidéki értelmezések. Újvidék néhány éve már február 1-jét ünnepli a város napjaként, amikor is több mint negyed évezreddel ezelőtt, 1748-ban Mária Terézia szabad királyi város címet adományozott neki. Ez a státus tette lehetővé gyors fejlődését, s hogy Ujvidegh, Neoplanta, Neysatz olyan város legyen, amilyen részben még ma is. A radikálisok és a város új lakói azonban ezt a dátumot sértőnek tartják a város szerb lakosságára. Vannak fontosabb események is Újvidék történelmében február 1-jénél, hangoztatják, s javasolják, hogy az ünnep november 9. legyen, amikor is 1918-ban a szerb katonaság bevonult a városba, s „felszabadította az ezeréves magyar megszállás alól”, teszik hozzá ironikusan. Az idén még marad az ünnep, mert ehhez statútummódosítás szükséges. Sokan azonban biztosra veszik, hogy Újvidék város napja meg fog változni. (S. I.)
