Csőd előtt a konzervgyárak

Két gyár is végveszélybe került a hazai konzerviparban. A nagyatádi és a nyíregyházi üzem sorsa azért is különleges, mert mindkettő állami tulajdonban van.

2005. 02. 21. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már egy ideje sejthető volt, hogy nem tud talpra állni a piacvesztéseitől meggyengült nagyatádi konzervgyár. Dél-Somogy legnagyobb ipari üzeme – amely a hetvenes évek közepén még 1500-1700 dolgozót foglalkoztatott, és évenként harmincöt-negyvenezer tonna terméket állított elő – mára végveszélybe került. A gyár 2,5 milliárd forintos tartozást halmozott fel, így elkerülhetetlenné vált a felszámolása. A hajdan szebb napokat látott konzervgyár a 2002. évet már csaknem 280 millió forintos veszteséggel zárta. A cég a múlt év elején ismét állami tulajdonba került. Lapunk úgy tudja: a nagyatádi zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemnek ez idő szerint 2,5 milliárd forintos tartozása van. Meghiúsult a konzervgyár múlt év derekán megkísérelt újbóli eladása. Mindezek után a hitelezők felszámolást kezdeményeztek az élelmiszerüzemmel szemben.
– Várható volt a felszámolási indítvány, és amellett, hogy ez súlyos munkahelyvesztéssel jár, kilátástalanná vált több ezer dél-somogyi kistermelő jövője is – mondta lapunknak Kozma László, a térség fideszes országgyűlési képviselője. A gyárban most – jobb híján – bérmunka és karbantartás folyik. Lapunk úgy tudja, a héten munkásgyűlésen jelentik be, hogy mi lesz az idén 66 éves nagyatádi üzem sorsa.
Értesüléseink szerint felmondta a nyíregyházi konzervgyárat működtető EKO Kft. 1,5 milliárd forintos hitelállományát a Raiffeisen Bank Rt. A pénzintézet képviseletében Petheő Ildikó lapunknak úgy nyilatkozott: az információ banktitoknak minősül, és csak akkor áll módjukban tájékoztatást adni, ha ahhoz az adós írásban hozzájárul. Szerettük volna megkérdezni a cég pénzügyi helyzetéről a tulajdonost, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. érdekeltségi körébe tartozó Regionális Fejlesztési Holding vezérigazgatóját, Hajdú Attilát, azonban lapzártáig írásbeli megkeresésünkre nem reagált.
A közvetve állami tulajdonú cég magánosítását Veres János, a szocialista párt megyei elnöke – azóta emellett Gyurcsány Ferenc kabinetfőnöke – akadályozta meg 2002-ben. Néhány hónap múlva azonban váratlan fordulat következett be: kétmilliárd forintért meghirdették az EKO Kft.-t. Vevőt azonban nem sikerült rá találni. A következő érdekes lépés tavaly decemberben történt, amikor a megyei munkaügyi központnál 160-180 embert érintő csoportos létszámleépítést jelentettek be.
Mindeközben az EKO pénzügyi helyzete rövid konszolidációs periódus után – amikor először harminc-, majd kilencvenmillió forint volt a nyereség – folyamatosan romlott. Először háromszáz-, tavaly pedig már hatszázmillió forintos veszteséggel zárták az évet, ami elemzők szerint csak részben magyarázható a piaci pozíciók romlásával. Megfigyelők úgy ítélik meg: az EKO Kft. működtetéséhez egyre kevesebb érdek fűződik, abban viszont befolyásos körök érdekeltek, hogy a konzervgyár bezárjon, és értékes ingatlanjai dobra kerüljenek. Mindezekkel kapcsolatosan szerettük volna megtudni a tulajdonos álláspontját is, akinek az üvegzsebtörvény értelmében tájékoztatási kötelezettsége van, mivel a felvetések állami tulajdonosi háttérrel rendelkező vagyontárgyakat érintenek. Ám sem a tulajdonos képviselőjét, sem az EKO ügyvezetését nem sikerült múlt hét közepe óta utolérnünk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.