A próbaperben a kismama a kamatok mellett havi 6700 forintos elmaradt jövedelempótlék megítélését, összesen mintegy 115 ezer forintot követelt az államkincstártól az 1999–2000 közötti időszakra, mert álláspontja szerint az összeget jogértelmezési tévedés miatt nem folyósította neki a Pest megyei területi államháztartási hivatal. Keresetét korábban a Pest Megyei Bíróság, majd jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla is elutasította. Ismeretes, hogy 2003-ban három Somogy megyei kismamának a területi államháztartási hivatal ellen indított közigazgatási perében a Legfelsőbb Bíróság (LB) már kimondta, hogy a jövedelempótlék a 2000. január és 2002. március közötti időszakra jár. A határozat nyomán ekkor a költségvetésből adómentesen, mintegy 330 ezer kismamának, közel 34 milliárd forint értékben folyósították az elmaradt összeget.
Az LB Uttó György vezette tanácsa tegnap egyetértett a korábban hozott határozatokkal, amelyek szerint a kártérítés megítéléséhez szükséges felróhatóság nem állapítható meg, és kimondta: nem volt kirívóan súlyos az a jogértelmezési tévedés, amely miatt a jövedelempótlékot nem fizették ki. Az államigazgatásban dolgozó jogalkalmazók számára nehézséget jelentett a mulasztás elkerülése, az alkalmazandó jogszabályok helyes értelmezése – fogalmazott szóbeli indoklásában a bíróság.
A kismama jogi képviselője, Radovics Csilla úgy érvelt, hogy a hatóság kárt okozott, amikor tévesen értelmezte és alkalmazta a jogszabályt, mivel a gyesről szóló törvény 1996-os módosításakor úgy emelték a járandóságot, hogy a jövedelempótlék megállapításáról szóló rendelkezést nem helyezték hatályon kívül. Az összegeket megállapító és folyósító megyei államháztartási hivatalok ennek ellenére mégis úgy tekintették, mintha a vitatott jogszabály már nem lenne hatályban. – A tisztességes eljáráshoz fűződő jog megsértése és a tulajdonjog védelmére hivatkozva jogorvoslatért fordulunk a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához – mondta a jogi képviselő.
origo.hu
Újabb tó vizében találtak életveszélyes baktériumot
