Kódolt üzenet

Kódolt üzenet érkezett Brüsszelből: az Európai Bizottság szerint a magyar kormány által belőtt idei évi költségvetési hiány csak akkor lesz tartható, ha újabb kiigazításokat (értsd: megszorításokat-visszafogásokat) helyez kilátásba hazánk. Persze az unió legfőbb döntéshozó testülete konkrét adattal is kirukkolt: további, a magyarországi GDP fél százalékpontját kitevő intézkedések lennének szükségesek a központi költségvetésben. Ha ezek elmaradnak, úgy aligha leszünk tagjai 2010-ben az euróövezetnek – így Brüsszel.
Úgy tűnik, a látszólag egyszerű EU-s ajánlás, pontosabban: feddés, itthon Budapesten Jerikó falaiba („Süket füleket döngetek én” – copyright by korai Beatrice) ütközött. Vagy pedig az érintettek nem tudják-akarják megfejteni. Pénzügyminiszterünk nem is érti, hogy mit akadékoskodik itt az EU, hiszen az idei évi költségvetés a kormány tervei szerint alakul. Hogy mondjunk példákat is: úgy csökken a hiány, hogy a PM ezek után nem számolja a nyugdíjreformból eredő többletkiadásokat, de itt van még a PPP-program is, továbbá az – egyelőre csak szlogenek szintjén ismertté vált – adócsökkentés révén hirtelen megugrik majd a befektetési kedv, ami természetesen bevételt is jelent.
A bökkenő viszont az, hogy a 2005-ös költségvetés adatai és a Gyurcsány-kormány tervei láttán az EU eddigi, minimális optimizmusa is elolvadt. Ám a részletek előtt, tekintsünk vissza kicsit! Magyarország ellen tavaly indított eljárást a magas deficit miatt az unió, mivel hazánk a saját programjában vállalt feltételeket sem teljesítette. Ezek után a kormány tavaly decemberben a 2004–2008-as időszakra vonatkozó, új középtávú felzárkózási programot nyújtott be Brüsszelnek. Bár az ebben vázolt konszolidációs pályát az Európai Bizottság kielégítőnek találta, de arra, hogy az államháztartási hiány 2008-ra a GDP három százaléka alá csökkenjen, az EU változatlanul nem lát garanciát. (Mi, állampolgárok sem.) Márpedig ha nem csökken az említett szintre a deficit, búcsút mondhatunk az eurónak. Ráadásul a közös nyugati pénz meghonosításának – amely gazdasági értelemben talán az egyetlen kézzelfogható előnye hazánk uniós csatlakozásának – lassan egyetlen feltételét sem tudjuk teljesíteni. Hiszen az államadósság szintje egy, a kormányfő által erőltetett forintleértékelés miatt a kritikus, vagyis a GDP 60 százaléka fölé emelkedhet – akár még az idén is. Arról nem is beszélve, hogy az összes többi kritériumot megközelíteni sem tudjuk.
Szóval Brüsszel úgy véli, hogy a kormány az idei évi tervezés kapcsán nem a realitást, hanem álmait foglalta törvénybe. Így a kormány a gazdasági növekedés mértékénél a felső határt vette figyelembe, noha fennáll a veszélye annak, hogy a folyamatok kedvezőtlenebbül alakulnak. Lankad ugyanis a beruházási kedv a hazai vállalatok körében, a multinacionális cégek pedig Szlovákiát, Romániát, Ukrajnát és Szerbiát választják letelepedésük színhelyéül. S a rizikófaktorok közé tartozik még az áfakulcsok csökkentése, továbbá veszély rejlik a PPP-beruházásokban (autópálya-építés magántőkéből) is, amelyeket – ha elmaradnak a tervezett befektetők – szintén a büdzséből kell majd fedezni.
Hogy ne áruljunk zsákbamacskát; a kódolt brüsszeli üzenet megfejtése pestiesen, vagyis a pénzügyminiszter szerint így hangzik: „az Európai Bizottság – a kiadott sajtóközleménnyel ellentétben – nem ajánlotta, hogy az államháztartási hiányt további 0,5 százalékponttal csökkentse Magyarország.”
Mindenki belátása szerint döntse el, kinek áll érdekében a „kódolás”: Brüsszelnek vagy Budapestnek.