Gyurcsány Ferenc miniszterelnök évadnyitó beszédével kezdődik ma a parlament tavaszi ülésszaka. Az Országgyűlés törvényalkotási programja szerint módosítani fogják többek között a felsőoktatási és a drogtörvényt, de a budapesti 4-es metróvonal építésének állami támogatásáról is döntenek majd a képviselők. A Fidesz és az MSZP is benyújtotta saját indítványát az ügynöktörvény és ezzel párhuzamosan az alkotmány megváltoztatására, így az állambiztonsági szervekkel együttműködők nevének esetleges nyilvánosságra hozatala a tavaszi ülésszak központi témájává válhat. A parlament legfontosabb feladata azonban Mádl Ferenc köztársasági elnök utódjának megválasztása lesz.
A kormányfő az ülésezési szünetben is igen aktív politikai tevékenységet fejtett ki: az előző csaknem két hónapban számos támadás is érte vitatható döntései és nyilatkozatai miatt. Gyurcsány Ferencet közvetlenül karácsony előtt audiencián fogadta II. János Pál pápa: a rövid találkozónak hosszúra nyúlt belpolitikai utóélete lett. A miniszterelnök ugyanis kritikával illette a magyar katolikus egyház tevékenységét, amiért az szerinte politikai kérdésekben is állást foglal (a politikus a kettős állampolgárságra vonatkozó népszavazást említette példaként). Gyurcsány a Népszavának adott karácsonyi interjújában élesen bírálta a Fideszt, mert a párt szerinte megosztó, gyűlöletkeltő politikát folytat, ezért ki kell szorítani a közéletből. Az év vége tragikus eseménye a délkelet-ázsiai természeti katasztrófa volt, amely „elsodorta” Magyarország bangkoki nagykövetét is, akit Gyurcsány Ferenc utasítására felmentettek tisztségéből, mert a kritikus időszakban itthon pihent. Bírálat érte a kormányfőt azért is, mert a kormány hallgatásba burkolózott az ukrán ellenzéki mozgalommal kapcsolatban.
Január elején egy személyi döntése miatt bírálták a kormányfőt, aki a pár hónappal korábban földügyletei miatt parlamenti posztjáról visszahívott SZDSZ-es Wekler Ferencet nevezte ki személyes megbízottjának, hogy az atomerőművekben keletkezett radioaktív hulladékok elhelyezését megoldja. A hónap végén Gyurcsány hazafiatlansággal vádolta meg az ellenzéket, mert úgy vélte, hogy hamis adatok alapján próbálja meg a Fidesz lejáratni az országot Európában. Eközben az EU tisztségviselői (például a gazdasági és pénzügyekért felelős biztos is) mind többször elmarasztalták hazánkat az államháztartás hiánya miatt.
Ugyancsak problematikusnak találták a kormányzati beavatkozást a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának működésébe, amelynek eredményeként kilencről tizenháromra emelték a testület taglétszámát. A kinevezéseket megelőzően módosították a jegybanktörvényt, ami miatt a Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordult, de az Európai Központi Bank is jelezte kifogásait.
Február elején találkozott először miniszterelnökként Gyurcsány Ferenc Orbán Viktorral, hogy négypárti egyeztetésen a Nemzeti fejlesztési tervről beszéljenek. A hírek szerint némelykor feszült légkör jellemezte a két politikus szóváltásait.
Gyurcsány kommunikációs offenzívája aztán bő egy hete igazi botránysorozattá vált: a miniszterelnöknek rövid idő alatt kétszer is elnézést kellett kérnie meggondolatlan kijelentései miatt. Gyurcsány ugyanis Orbán Viktort el akarta hallgattatni, illetve leterroristázta a szaúd-arábiai labdarúgó-válogatott tagjait.

Menekül a Tisza, tüntetik el a nyomokat, de már késő