Ne alkalmazzunk kettős mércét!

–
2005. 02. 25. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Február 14-i számukban, a Látó-Tér rovatban Drezda bombázásáról megjelent cikk kapcsán írok önöknek. Megjegyzem: a katasztrófában családunk is érdekelt, mert a nagyapám testvére és annak családja szintén az akkori bombázásban vesztette életét.
A holokausztot én is elítélem. A mi családunkat is érintette. Feleségem nagybátyját Auschwitzban gyilkolták meg, nagynéném pedig csak azért menekült meg, mert a szüleim sikerrel bújtatták. Ezért helyeslem, hogy a Wiesenthal-központ keresi a még élő fasisztákat. De miért nem keresi senki a többi háborús bűnöst is?
1945-ben, az orosz megszállás után Újpestről a gulágra vitték a német nevűeket. (Erről nem nagyon írtak az újságok.) Apósomat, aki katona sem volt, szintén elvitték. Négy év után jött haza súlyos betegen, ami haláláig gyötörte. Nagybátyám – aki szintén német nevű volt – a gulágon halt meg. Pedig ő azon kevesek közé tartozott, aki nyomdászként német- és nyilasellenes röpiratokat nyomtatott és terjesztett, és a katonai behívásra nem jelentkezett. 1949–1950 között és után számos embert – volt, akit családostól – a magyar gulágra (a Nyírségbe) vittek különböző indokokkal. Egyik ismerősöm, egy hatvan éven felüli asszony is oda került, akinek az volt a „bűne”, hogy a férje – aki már az 1920-as évek végén meghalt – 1919-ben vezérkari tiszt volt. Az idős asszony nem tért vissza a deportálásból. Később az onnan hazatérő társai elmondták, hogy a néni tüdőgyulladást kapott, de nem gyógyították.
És mi van azokkal az ávósokkal, akik a recski haláltáborban, illetve az Andrássy út 60.-ban kegyetlenkedtek? Mikor vonják felelősségre őket? 1990 után illett volna bíróság elé állítani azokat az ávéhásokat is, akik Rákosi sztálini diktatúrájának fenntartásában, továbbá az 1956. októberi forradalom leverésében önként vettek részt. Idesorolnám az 1956. decemberi Nyugati pályaudvari „csata” leverőit is.
Végül egy kérdés: miért nevezik „szocialistának” a mai uralkodó pártot? Főiskolai tanulmányaim során az ötvenes évek elején kénytelen voltam marxizmusból és politikai gazdaságtanból vizsgázni. Akkor azt oktatták, hogy a szocialista pártot a munkások a dolgozó parasztsággal és a haladó értelmiséggel együttműködve vezetik. Jelszavuk az volt: Döntsd a tőkét, ne siránkozz! A bankártőkét tartották a legmegvetendőbbnek. Ma úgy néz ki, hogy ez a jelszó: gyűjtsd a tőkét, ne siránkozz! Milliomosok, milliárdosok, volt bankárok vannak ma a kormányban. Milyen országot épít a szocialista párt?
Tóth László, Budapest
(pontos címem a szerkesztőségben)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.