Óriási ötletek harca a sertéspiacon

Termelői tulajdonban lévő óriásvágóhíd építését kezdeményezte a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT). A milliós állomány levágására alkalmas üzem ötletével nem értenek egyet a hazai feldolgozók, válaszul egy óriási, kétmilliós létszámú sertéstelep létrehozását fontolgatják.

Nagy Ottó
2005. 02. 15. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A termelői oldal kötelezte a Vágóállat és Hús Terméktanács vezetését arra, hogy vizsgálja meg: létrehozható-e egy gazdálkodók tulajdonában lévő óriásvágóhíd az országban. Zádori László, a VHT titkára lapunknak elmondta: a vizsgálat kiderítette, hogy felépíthető az európai trendeknek megfelelő versenyképes vágóhíd. A legfrissebb visszajelzések szerint évente 1,3 millió sertést tenyésztenek azok a termelők, akik tulajdonosok lennének ebben az üzemben. – Elkerülhetetlen a sertésállomány növelése, mert csak így teremtődhet meg ismét a gabona- és a húságazatok egyensúlya. Uniós szakértők is ezért állítják azt, hogy 4-5 éven belül Magyarországon lesz a legnagyobb a sertések számának növekedése, és ez megkívánja a versenyképes vágókapacitások létesítését – állapította meg a VHT titkára.
Tavaly, a negyedik negyedév végén értesültünk az itthon építendő óriásvágóhíd tervéről. Mi azonban azt mondjuk, hogy a sertéságazat versenyképességét nem egy új vágóhíddal, hanem az állatállomány növelésével és a termelés nyereségessége révén kell biztosítani – nyilatkozta lapunknak Menczel Lászlóné, a húsipari társaságokat tömörítő Hússzövetség titkára. Negyvenhat EU-minősítéssel rendelkező üzem működik ma hazánkban, amelyek egy műszakra vetített vágókapacitása évi hatmillió darab sertés. Ezek a kapacitások azonban kihasználatlanok, mert évi 3,7 millió sertést vágnak ma Magyarországon. Ugyanakkor az óriásvágóhíd támogatói előszeretettel emlegetik a dán példát, mert ott hatalmas vágóhidak működnek, arról azonban kevesebbszer esik szó, hogy az észak-európai országban 23 millió darabos a sertésállomány a hazai négymillióval szemben.
A Hússzövetség titkára azzal sem ért egyet, hogy a hazai húsiparban nem tapasztalható koncentráció, és hiányoznak a technológiai fejlesztések. Menczel Lászlóné szerint szakosodás és a vele együtt járó beruházások is tapasztalhatók az ágazatban. A magyar vágóhidak húszmilliárd forintot fordítottak az uniós felkészülésre, ami azt jelenti, hogy ma minden uniós kritériumnak megfelelnek. A beruházásokra felhasznált pénzből mintegy hétmilliárd forint volt a SAPARD-támogatás, ami azt jelezte, hogy a kormányzat is szükségesnek tartja a vágóhidak modernizációját. Ugyanakkor arról hallani, hogy a tervezett megavágóhidat is támogatják a kormánypártok, tehát úgy tűnik: nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal – mondta Menczel Lászlóné, aki szerint nem valószínű, hogy a termelői versenyképesség megteremtéséhez a vágókapacitások növelése a legcélravezetőbb lépés.
Míg a terméktanácsnál az óriásvágóhíd került napirendre, a Hússzövetség tagvállalatai között felmerült egy évi kétmillió darab vágósertést előállító sertéstelep létesítésének ötlete, ami alacsony önköltség mellett biztosítaná az alapanyagot a vágóhidaknak, és fokozná a versenyképességet az exportpiacokon. Menczel Lászlóné elmondta: a költségek legnagyobb részét a húsüzemek esetében is az alapanyag teszi ki. Igaz, hogy ma a magyar sertésátvételi árak az EU átlaga körül mozognak, de a hasított félsertésre vetített felvásárlási ár 350 forint, ami magasabb a 335–340 forintos uniós átlagnál. Ez azt bizonyítja, hogy a versenytársaknál drágábban vásárolják a hazai feldolgozók a hazai alapanyagot, ami csak az importot erősíti. Az elmúlt egy évben az alapanyag-beszerzési lehetőségek szélesedtek, és megjelentek itthon a versenytársak is.
Nem szabad azonban azt sem elfelejteni, hogy a jó minőségű magyar sertésből nyert termékek minőségét a húspiac elismeri, amit bizonyítanak a Japánban és Dél-Koreában elért sikerek. Továbbra is szükség lenne tehát a hazai alapanyagra. Mindez szintén alátámasztja a húsipar sertéslétszám-növelését szorgalmazó álláspontját.
– Ezért az az álláspontunk, hogy a sertéságazatra fordított nemzeti támogatást ne óriásvágóhíd létrehozására fordítsák, hanem a sertéslétszám növelésére. Ezzel a támogatással megvalósulna a hatékony, versenyképes és ezáltal nyereséges sertéstartás, és növekedne a sertéstartási kedv. Mindez megvalósítható lenne az általunk javasolt kétmilliós telep segítségével.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.