Rendőri brutalitás: vizsgálják a panaszokat

Nincs értelme a rendőri brutalitás elleni panasznak, mert legtöbbször elmarad a felelősségre vonás – állítja felmérésében a Magyar Helsinki Bizottság. Emiatt tényfeltáró vizsgálatot rendelt el az ORFK közbiztonsági főigazgatója. Hatala József szerint a civil szervezet éves jelentéseiben nem közöltek ilyen eseteket.

Jórészt elfogáskor éri olyan brutalitás a gyanúsítottakat, amely túllép a jogos erőszakon – mondta el lapunknak Kádár András Kristóf ügyvéd, a Magyar Helsinki Bizottság kutatásvezetője. A civil szervezet már nyolc éve figyeli a börtönöket, illetve a fogdákat országszerte. A 2003-as év adatait most egy kötetbe foglaló kiadványukban az előzetes letartóztatottak körülményeit vizsgálták. A jogvédők tíz büntetés-végrehajtási intézményben jártak.
Az ügyvéd szerint még most sem beszélhetünk elenyésző számú hatósági erőszakról, hiszen az ötszáz véletlenszerűen kiválasztott fogvatartott tizenhét százaléka állította, hogy a rendőrök bántalmazták a büntetőeljárás alatt. A megkérdezettek fele lelki sérelmeket szenvedett. Kádár szerint ilyenkor nehéz meghúzni azt a határt, hogy mikor lendül át a nyomozás taktikája a tiltott erőszakba. Ez akkor egyértelmű, ha arról számol be a válaszadó, hogy a nyomozó kalapácscsal a kezében hallgatta ki. A nyolcvanhárom panaszosból huszonkettő emelt szót az őt ért erőszak ellen, kettő esetét még vizsgálják, a többiek állították: ügyükben nem történt semmi – jelentette ki az ügyvéd.
– Csak a tegnapi Népszabadságból értesültem a fogvatartottakat ért sérelmekről. A Magyar Helsinki Bizottság éves jelentéseiben ezek az adatok nem szerepeltek – mondta el lapunknak az ORFK közbiztonsági főigazgatója, Hatala József vezérőrnagy. Hozzátette: tényfeltáró vizsgálatot rendelt el, hogy kiderítsék a szervezet állításainak valóságtartalmát.