Törvénysértő határozat?

Több jogszabállyal is ellentétes a Margit-szigeti uszodabővítést engedélyező két fővárosi közgyűlési határozat – véli a Mozgalom a Margitszigetért Egyesület, amely a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnál kezdeményezte annak hatályon kívül helyeztetését. Bakonyi Tibor főpolgármester-helyettes szerint ugyanakkor nem követtek el eljárási hibákat.

2005. 02. 23. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Mozgalom a Margitszigetért Egyesület (Momart) törvényességi eljárást kezdeményezett a 2006-os Margit-szigeti úszó Európa-bajnokság ügyében január 27-én hozott két közgyűlési határozat ellen a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnál. Az egyesület beadványában azt kérte a hivataltól, hogy helyeztesse hatályon kívül a – szerinte jogszabályokat sértő – határozatokat.
A civil szervezet levelének első részében a fővárosi közterületek használatát szabályozó 1995-ös fővárosi közgyűlési rendeletre hivatkozik, amely kimondja: „Nem adható közterület-használati hozzájárulás a zöld területekre, ha a tervezett használat az ott lévő növényállomány rongálásának, pusztításának, csonkításának, károsításának elkerülését, megelőzését nem biztosítja, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez nélkülözhetetlen munkálatokat.” A Momart szerint a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda mellé tervezett komplexum felépítése nem tartozik a kivételek közé, és a közgyűlés által elfogadott január végi megállapodás a korlátozás nélküli fakivágáshoz járul hozzá.
A sziget megóvására a közelmúltban neves tudósok és művészek részvételével alakult civil szervezet emlékeztet a közgyűlés tíz esztendővel ezelőtti rendeletének egy másik pontjára is, amely szerint „közterület-használati hozzájárulás csak ideiglenes jelleggel – meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételek bekövetkeztéig – adható”. Ezzel szemben a főváros most térítésmentesen és véglegesen adná át a Margit-sziget egy darabját az építtetőnek, akit még ki sem jelölt.
A Momart szerint a megállapodás a jó erkölcsbe ütközik, és ezért a polgári törvénykönyv alapján semmisnek tekinthető. Bár a jó erkölcs fogalmát, tartalmát a jogszabály nem határozta meg, de a Legfelsőbb Bíróságnak a Tocsik-perben hozott 2003. szeptemberi határozata rögzítette, hogy „a törvény nem fogadja el érvényesnek azokat a szerződéseket, amelyek nyilvánvalóan sértik a kialakult erkölcsi normákat”. A civilek szerint az a tény, hogy a megállapodás értelmében közterületen, közpénzből nem köztulajdon jöhet létre, a jó erkölcsbe ütközik.
Példák sora bizonyítja – vélik a beadvány készítői –, hogy ha a köztulajdon önálló helyrajzi számot kap (mint a Margit-sziget esetében), akkor hosszabb távon nem biztosítható annak állami kézben tartása.
A Momart arra is felhívta a figyelmet, hogy a közgyűlési határozat előterjesztője egy olyan kormányhatározatra hivatkozott, amely már nem hatályos, ráadásul ez a hatályon kívül helyezett határozat sem tartalmazta, hogy a Margit-szigeten kellene a 2006. évi felnőtt úszó Európa-bajnokságot megrendezni.
Bakonyi Tibor szocialista főpolgármester-helyettes lapunknak elmondta: nem felel meg a valóságnak, hogy a megállapodás korlátlan fakivágásra adna lehetőséget. Rámutatott, a fák egy részét átültetik, többet pedig amúgy is öt éven belüli kivágásra jelöltek ki. Bakonyi szerint az sem igaz, hogy véglegesen az építtetőhöz kerülne a terület. Kiemelte: nincs tudomásuk arról, hogy bármilyen eljárási hibát követtek volna el a tulajdonosi hozzájárulás megadásakor.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.