Korábbi ígéretével szemben mégsem hozta tegnap nyilvánosságra az újabb, ezernél is több nevet felsoroló ügynöklistáját a Political Capital politikakutató intézet, hanem további kutatás céljából átadta azt a Schmidt Mária vezette XX. Század Intézetnek, illetve a Rainer M. János irányítása alatt működő ’56-os Intézetnek. Schmidt Mária lapunknak elmondta: amennyiben az említett listát megkapják, természetesen befogadják és tanulmányozni fogják.
A Political Capital az ügynöknévsor közzétételéről március 2-án kérte ki az adatvédelmi biztos állásfoglalását. Péterfalvi Attila keddi közleményében azt írta: „A bemutatni kívánt szervezetek hivatásos személyi körébe tartozók neve, beosztása, illetve más – a cél eléréséhez szükséges – adata engedélyük, vagy hozzátartozóik engedélye nélkül közzétehető (volna).” Azonban el kell kerülni azt – fűzte hozzá –, hogy visszaható hatállyal „alkotmányos értékrend szempontjait alkalmazzuk nem jogállami időszakra”.
Ungváry Krisztián, a Political Capital által felkért történész tegnap kijelentette: Péterfalvi Attila állásfoglalása „nem teljesen egyértelmű”. Véleménye szerint a politikakutató intézet listája nem a teljesség igényével készült, de abban a felelősség szempontjából elkülönítették az embereket, és mindenkinél megjelölték, hogy miért tette azt, amit tett. Ungváry rámutatott: nem szégyenlistáról van szó, amit az is bizonyít, hogy azon sok pozitív példa is föl van sorolva arra vonatkozóan, hogy tisztességes is maradhatott valaki abban a rendszerben. A listázásnak akkor van értelme, ha a nevek mellé élettörténetet is mellékelnek – szögezte le a történész.
Eközben az átvilágítóbírák tegnapi közleményükben „az érthetetlen váratlansággal nyilvánosságra hozott ügynöklisták törvénysértő, botrányos és hiteltelen elemeire” hívták fel a figyelmet. Megütközéssel tapasztalták például, hogy olyan személyek neve is felbukkant a listákon, akiket korábban fölmentettek, illetve olyanoké, akik bár érintettnek minősültek, de éltek a törvényben biztosított lehetőséggel, és távoztak a közéletből. Leszögezték: a névsorok megjelenése után többen az átvilágításukat kérték, de január 5-e óta már nem folytathatnak le új eljárást. A közleményben kiemelték: nem a bizottság hanyag munkavégzése miatt szerepelhetnek ezeken a listákon olyanok, akiket nem találtak érintettnek, hiszen az átvilágítóbírák csak a közszereplőket és azok III/III-as múltját vizsgálhatták.
Földi László, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója az MTI-nek kijelentette: nem az újabb és újabb ügynöklisták okozhatnak majd igazi meglepetést, hanem az ország védtelenségéből eredő katasztrófahelyzet.
– Egyszer s mindenkorra meg kell érteni, hogy a politikának a titkosszolgálatok belső tevékenységében nem lehet semmilyen jogosítványa – szögezte le. Arra a kérdésre, hogy ma hány olyan aktív ügynök dolgozik, aki 1990 előtt is nemzetbiztonsággal foglalkozott, Földi azt mondta: „remélem, minél többen (…), ha csak egyről is kiderül, az már nagyon nagy baj”. Földi László szerint nem az újabb listák felbukkanása lesz a az igazi „meglepetés”, hanem amikor egyszer csak azzal szembesülünk, hogy nem tudunk megakadályozni egy terrorista merényletet.
*****
Eltitkolt Dunagate-jelentés. Tizenöt évig a létezéséről sem lehetett tudni az egyik olyan jelentésnek, amely az állambiztonsági iratok titokban zajló megsemmisítéséről és az ellenzék törvénysértő megfigyeléséről szóló vizsgálatot zárta le – nyilatkozta tegnap a Népszabadságnak Diczig István, a vizsgálóbizottság vezetője. A titkos jelentés szerint 1988-tól a szovjet (KGB), a német (Stasi) és a román (Securitate) titkosszolgálat erőltetett hálózatépítésbe kezdett Magyarországon. Ugyanakkor Diczig arra már nem emlékszik, hogy hány sikeres beszervezésről vagy beszervezési kísérletről olvasott a dokumentumban.
Két vélemény. Egy kisebbségi és egy többségi álláspont alakult ki a Fideszben a készülő ügynöktörvénnyel kapcsolatban – jelentette ki tegnap Pokorni Zoltán az MTV Nap-kelte című műsorában. A polgári szövetség alelnöke szerint a kisebbségi véleményt Kövér László képviseli, aki a létező nemzetbiztonsági hivatal szempontjaival is törődik. A frakció meghatározó többsége, kilencvenöt százaléka ugyanakkor úgy vélekedik, hogy ha nyilvánosságra kerülnek az ügynökök, akkor nyilvánosságra kell kerülnie annak is, akik tartották, zsarolták ezeket az embereket, akik működtették a hálózatot. Pokorni úgy fogalmazott: „Akár dőljön be az egész nemzetbiztonsági hivatal, de kerüljön nyilvánosságra minden.” Tóth András, a nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár szerint az ellenzéki politikus híján van a nemzetbiztonságért érzett felelősség minimumának.
