A hátsó ajtón távozó miniszterelnök

Debrecenbe látogatott tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, és fórumot tartott azon az egyetemen, ahonnan 556 embert „építettek” le a takarékosság és a felsőoktatási reform szellemében. Az egyetem a miniszterelnök megítélése szerint kitűnően gazdálkodik, mindig van egy-kétmilliárd forint év végén a számláján.

2005. 03. 18. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Délután három óra van, a Debreceni Egyetem főbejárata előtt kígyózó sor várakozik. Az ajtóban marcona őrök vizslatják az érkezőket, az előtérben pedig elektronikus motozáson esik át mindenki, aki be akar jutni Gyurcsány Ferenc hallgatói fórumára. A szabadban, az egyetem parkját dísztő allegorikus Medgyessy Ferenc-szobrok díszítette téren kordonok mögött ötven-száz ember táblákkal, molinókkal „felfegyverezve” várakozik. Dühösek, elkeseredettek. Egy fiatalember – utalva a miniszterelnök nemzeti megbékélést hirdető március 15-i beszédére – „Legyen a megbékélés országa?” feliratú transzparenst tart a kezében. Amint mondja, azért, mert szívesen látná az erre utaló jeleket, de nem ezt tapasztalja. – Nyíregyházán egyetlen tanszéket zártak be, az angolt. Azt a tanszéket, amelynek ismert jobboldali elkötelezettségű tanárnő volt a vezetője. Ez lenne a „megbeszélés”? – kérdi Tomasovszky Pál, majd hozzáfűzi, ez nem megbékélés, hanem az oktatás és a kultúra csődje.
Negyed négy van, amikor megérkezik Gyurcsány Ferenc, és határozott lépésekkel a tüntetőkhöz tart. Közeledtére heves füttykoncert tör ki, emelgetik a „Gyurcsány a felsőoktatás hóhéra”, a „Lendületben az elbocsátás” és a „Tudáscentrum? Kikkel?” feliratú táblákat. A kormány szocialista feje az ellenszenv e leplezetlen megnyilvánulása előtt megtorpan, majd anélkül távozik, hogy a tüntetőkkel érdemben szót váltott volna. Talán még hallja, ahogy egy asszony utána kiabálja: „Gőgös Gúnár Gedeon, fizesd ki a Hajdú-Bét libatartóinak a 15 milliárd forintot!”
Kurda Erzsébet, az egyik tüntető rosszallja Gyurcsány megfutamodást, és azt találja mondani: „ez a fütty semmi ahhoz képest, amit a kommunisták velem tettek”. Vahter Istvánné folytatja: „Hát velem? Öt évig volt az uram malenkij roboton. Meg is fogadtam, ha az Isten hazasegíti, szülök neki még egy gyermeket. Úgy is lett. Mi kibírtuk azt, ő meg ezt sem bírja ki?” Nagyon paprikás Potyók Béláné is, ő meg azt sérelmezi, hogy mikor Orbán Viktort meg Kis Jánost gumibottal verték a ma már felejtendőnek ítélt március tizenötödikéken és október huszonharmadikákon, Gyurcsány Ferenc és társai eredeti tőkét halmoztak föl. – Öt gyereket neveltem fel, hat unokám van, de az eredeti tőkefelhalmozásból nekem tíz fillér sem jutott. Hogy van ez? – kérdezi. Ispán László hajdúszoboszlói mentős meg azt találja mondani: „Van képe Gyurcsánynak éppen ide jönni, ahol most tettek az utcára több mint félezer embert? És még ő nem érti, miért mondjuk, hogy hazaáruló?”
A sípszó és a kiabálás nemigen hagy alább, ám nem ragad át az egyetemistákra. Ők türelmesen várakoznak, hogy bejussanak az épületbe. Néha tesznek egy-egy megjegyzést a tüntetőkre: egyesek azt mondják, igazuk van, mások szerint viszont fölöslegesen háborognak, egy harmadik csoport tagjai meg azt kifogásolják, hogy nem elég szervezettek. Varga Brigitta elsőéves joghallgató azt mondja, nincs az a pénz, amiért beállna a tüntetők közé, mert nem kenyere a kiabálás. De érthetetlennek tartja, amit a kormány a felsőoktatással csinál. – Szánalmas, hogy ennyi telik tőlük, ennyi odafigyelés, ennyi támogatás – mondja. – Mégiscsak mi lennénk azok a kiművelt emberfők, akiken az ország jövője múlik. Vagy ezt csak mondják nekünk, de senki nem gondolja komolyan?
Fél négy múlt két perccel, emberrel és várakozással tele az egyetem aulája. Megjelenik a miniszterelnök a rektor és a Depolit, vagyis a miniszterelnököt Debrecenbe invitáló Debreceni Politológus Hallgatók Egyesületének képviselője társaságában. Regnáló miniszterelnökünk a rektor rövid és hálás felvezetőjét követően egy dilemmáját osztja meg a közönséggel: mit is kell tenni, ha erős Magyarországot akarunk? Mint kiderül, ehhez semmi más nem kell, mint hallgatni a szocialistákra, és megérteni, hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk. Nem szabad viszont radikalizálódni – amit a jobboldallal hozott összefüggésbe. Gyurcsány Ferenc a személye elleni tiltakozást értékelve kijelenti: megváltozott az ellenzék magatartása, ez lehet az oka a nyugtalanságnak. – Olyan alapvető értékeket kérdőjeleztek meg most újra, amelyekről sok éve már konszenzus alakult ki a politikai erők között – véli. Szerinte a demokratikus mértékletesség és a nemzeti radikalizmus között kell választania az embereknek.
Gyurcsány témája végig a nemzet megosztottsága. Érezhető, hogy ezzel a problémával nehezen küzd meg, de végül mégis megoldja, méghozzá egy hallgató kérdésére válaszolva, aki azt tudakolja: biztos-e abban, hogy neki nincs szerepe az ország megosztottságában, s van-e időnként kétsége afelől, hogy jól csinálja a dolgát. Gyurcsány férfiasan bevallja, időnként vannak kétségei, s elgondolkodik azon, van-e még jobb megoldás annál, mint amit választott.
A miniszterelnök önértékelésével azonban a teremben nem ért mindenki egyet, időnként bekiabálás és füttyszó hangzik fel, máskor a szót a szónokba fojtani akaró taps. Gyurcsány végül felajánlja, hogy a vele egyet nem értők menjenek a színpadra, és fejtsék ki véleményüket. Elegáns úr penderül a pódiumra: be is mutatkozik, Csepregi Máténak hívják. Szónoklata több mint meglepő: először „sötétnek” nevezi Debrecent és a jelen lévő egyetemistákat, majd kifejti, bátor tett volt Gyurcsány Ferenc részéről, hogy 1945-ről végre őszintén megmondta, hogy az oroszok bejövetele felszabadulás volt. A szónokot óriási füttykoncert és kiabálás mellett vezetik ki. Sokak szerint később, mint ahogy kellett volna.
Testületileg mások is távoznak, egyikük, Kulcsár Gergely történelem szakos hallgató azt is megmondja, hogy miért. Több mint fél órán keresztül mást sem mondott tisztelt miniszterelnökünk, mint azt, hogy milyen illetlen dolog fütyülni. Ezért jött volna ide? De nem váltott ki nagy elégedettséget Gyurcsány Ferenc produkciója abból a filozófia szakos hallgatóból sem, aki kétségbeesetten szerette volna megtudni, miért lehetetleníti el a bölcsészkart a Debreceni Egyetem vezetése azzal, hogy negyedével lecsökkentett a profeszszorok fizetését. Gyurcsány válasza erre ugyanis annyi, hogy a fizetések rendezése az autonóm egyetemek magánügye. Lassan vége a fórumnak, tódul ki a nép az ajtón. Hallom, ahogy az egyik résztvevő megjegyzi, ennyi demagógiát egyszerre még nem hallott. A tüntetők türelmesen várakoznak a főbejárat előtt. Ám Gyurcsány a hátsó ajtón távozik.



Tartanak a szélsőjobboldaltól. A Köztársasági Őrezredhez olyan információk érkeztek, „amelyek szerint a miniszterelnök debreceni fellépését várhatóan szélsőjobboldali csoportok próbálják majd megzavarni” – jelentette ki tegnap Batiz András kormányszóvivő. Az őrezred vezetője ezért arra kérte Gyurcsány Ferencet, hogy mondja le a részvételét a hallgatói fórumról, ám a kormányfő úgy döntött, hogy eleget tesz a meghívásnak, mert reméli, hogy az esemény „egymás meghallgatása jegyében fog zajlani” – mondta a szóvivő. Lapunk kérdésére, miszerint honnan tudják, hogy szélsőjobboldali csoportokról van szó, és milyen biztonsági kockázat miatt kérték a miniszterelnök részvételének lemondását, a szóvivő egyrészt azt nyilatkozta, hogy a részletek elmondása is biztonsági kockázatot jelentene. Másrészt az információ a „program-előkészítés” során jutott a tudomásukra, az, hogy egy esetleges rendzavarás veszélyeztetheti a kormányfő testi épségét és a fórum megtartását. Halász János, a Fidesz országgyűlési frakciójának szóvivője úgy reagált a kormányszóvivő szavaira: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szocialista pártkampányt folytat az egyetemeken, valószínűleg ezért látogatott Debrecenbe is. Halász információi szerint valóban volt demonstráció a kormányfő személye ellen, de ott nem történt semmi szélsőséges dolog. „Régi szocialista rendőrségi trükk a tiltakozó embereket szélsőségeseknek nevezni, előzetesen is” – mondta az ellenzéki párt frakciószóvivője az MTI híradása szerint. Halász János emlékeztetett arra, hogy éppen szerdán jelentette be a Debreceni Egyetem rektora: a kormány költségvetési megszorítása miatt több mint ötszáz embert kell elbocsátani. „Mit várt, hogy örülnek neki, és mosolyognak rá?” – kérdezte Halász János. A frakciószóvivő „szemfényvesztésnek” nevezte a kormány politikáját a felsőoktatással kapcsolatban: szerinte a kabinet csak beszél a támogatásokról, és közben elveszi a pénzt az egyetemektől. (Czirják Imre–MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.