Balmazújvárosban a csatornaberuházás második fordulóján öt pályázó vett részt, ám közülük hármat formai okokra hivatkozva kizártak az eljárásból. A döntést két társaság megtámadta, felszólamlásukra a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást felfüggesztette, és a szerződéskötést megtiltotta, mert a dokumentumok alapján úgy ítélte meg, hogy a közbeszerzés megsértésének veszélye fennáll. A szerződést mégis aláírták. A beruházás így – szemben a formai okok miatt a közbeszerzési eljárásból kizárt legolcsóbb ajánlat kínálta lehetőséggel – bruttó 2,975 milliárd helyett bruttó 3,524 milliárd forintba kerül. Az első ránézésre igen rossz üzletnek tűnő döntésről Radócz István, Balmazújváros aljegyzője azt mondta, a közbeszerzési eljárás még tavaly május elseje, vagyis az EU-csatlakozás előtt indult, így a régi hazai jogszabály vonatkozik rá, ami szerint – szemben az EU-rendelkezéseivel – nem kötelező a legolcsóbb ajánlat elfogadása. Ezt a pályázati kiírás is világossá teszi, hiszen nem a legolcsóbb ajánlatról beszél, hanem a legjobbról. Gál István polgármester pedig úgy véli, maga a beruházás annak ellenére nem kerül majd többe a város lakóinak, hogy a legdrágább ajánlatot tevővel kötöttek szerződést, mert az állami támogatás mértéke arányosan nő a beruházás költségével.
Postáné Kecskés Ilona önkormányzati képviselő erről az összefüggésről úgy nyilatkozott: az önkormányzat által elnyert állami támogatás a beruházás nettó költségének negyven százaléka, a többit hitelből kell kigazdálkodnia az önkormányzatnak. Vagyis a szükséges hitel nagysága közel háromszázmillióval nagyobb, mintha a legolcsóbbat választották volna. Enynyivel a lakosság terhe is nő, hiszen a felvett hitel többletköltségeit is nekik kell kifizetni. Az önkormányzat idén nyolcszázhuszonhat-, jövőre hétszázmillió forint hitel felvételével számol. A lakossági erőt összefogó víziközmű-társasághoz beérkező havi 999 forintos befizetésekből ötszázmillió forint bevételt terveznek, a hiányzó hitelfedezetet pedig a majdani üzemeltetőtől kívánják megkapni oly módon, hogy a szennyvízdíjon felül évi kilencvenmillió forint befizetésére kötelezik, amit az természetesen megint csak a lakosságtól tud beszedni.
Már az önkormányzat szemszögéből igencsak előnytelennek tűnő üzlet megkötésének körülményei is elgondolkodtatók. A 19 tagú balmazújvárosi testület február 14-én kapta meg a bonyolult előterjesztést, majd 16-án már döntenie is kellett, mert a bonyolítótól és a polgármestertől azt a tájékoztatást kapták, hogy másképp elveszítik az állami támogatást. Az anyagi hátránnyal járó ajánlatot így is nehezen lehetett „átverni”, de hatórás vita után végül ellenszavazat nélkül fogadták el az előterjesztést. A formai okokból kizárt cégek közül kettő azonban a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, és ennek következtében határozott úgy a testület, hogy a közbeszerzés tisztaságának veszélye fennáll, és tilos a szerződéskötés. A döntés azonban nem akadályozta meg a megállapodás aláírását, mert Gál István tájékoztatása szerint arra hamarabb sor került, mint ahogy a tiltó határozatot megkapták volna.
Miklóssy Ferenc, a balmazújvárosi pályázati eljárást kifogásoló Keviép Kft. tulajdonos cégvezetője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a közbeszerzési törvény úgy rendelkezik: az eredmény kihirdetését követő nap utáni nyolcadik nap előtt nem szabad szerződést kötni. Ugyanerről Gál István polgármester írásban a következőt nyilatkozta: „Az általános szabály érvényes, mely az eredményhirdetést követő naptól számított (sic!) nyolcadik napban jelöli meg a szerződéskötés kezdő időpontját. Az eredményhirdetés 2005. február 16., az ettől számított (!) nyolcadik napon, azaz február 24-én a szerződés törvényesen aláírható.” Engler Magdolna, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökhelyettese elmondta: a bizottság most vizsgálja, hogy milyen körülmények között történt szerződéskötés a balmazújvárosi önkormányzat és a Swietelsky Kft. között. A vizsgálat eredményének ismeretében lehet ugyanis csak eldönteni, milyen jogi lépések lehetségesek, illetve szükségesek. Folyamatban lévő ügyről ennél részletesebb információt nem tudott adni, ismertette viszont az eljárás szokásos menetét. Eszerint amennyiben egy jogorvoslati eljárás folyamatban van a döntőbizottság előtt, a bizottság ideiglenes intézkedést alkalmazhat a jogvita végleges lezárását megelőzően. Ez lehet a közbeszerzési eljárás felfüggesztése, illetőleg a még meg nem kötött szerződés megkötésének tiltása. Amennyiben lehetőség volt ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését tiltani, és a jogszabálysértést a döntőbizottság megállapítja, saját hatáskörében megsemmisítheti az ajánlatkérő jogsértő döntését, és az ügy összes körülményeinek gondos mérlegelését követően bírságot is alkalmazhat. Ha a döntőbizottság ideiglenes intézkedésként felfüggeszti a közbeszerzési eljárást, vagy megtiltja a szerződéskötést, és mégsem érvényesül egy jogvitában ezek joghatálya, akkor a körülmények gondos mérlegelését követően értékeli a közbeszerzési eljárás szereplőinek magatartását figyelemmel arra, hogy történt-e jogsértés az eljárásban vagy sem. Ha kétséget kizáróan megállapítható a jogszabálysértés, akkor a megkötött szerződésre tekintettel már csak bírság kiszabására van lehetősége a Közbeszerzési Döntőbizottságnak.
(Utóbbi esetben is van lehetőség az eljárás megsemmisítésére, illetve a beruházás kifizetésének felfüggesztésére, ám ehhez állami pénzeket kifizető szervnek, vagyis a kincstárnak, illetve a címzett támogatás felett rendelkező Belügyminisztériumnak van hatásköre jogerős bírói végzés alapján – a szerk.)
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
