Elmondta: nem szükséges minden erdőben permetezni, de a fiatal fákat vagy a kedvezőtlen területeken lévőket muszáj védeni, miképpen az üdülőövezeteket, parkerdőket, turistákat fogadó vidékeket is. Kiskertekben, kisebb parkokban érdemes a petecsomókat eltávolítani, de az erdőkben ez nem jár eredménnyel, hiszen a fakoronák 15 méteres magasságát már semmilyen eszközzel nem lehet elérni. A szakember emlékeztetett arra, hogy tavaly a Balaton partján élők és üdülők életét keserítette meg leginkább az invázió, a gyapjaslepkék még a házakba is bejutottak.
*
A fiatal hernyók selyemszálszerű képződményük és a szél segítségével akár több tíz kilométeres távolságra is eljutnak, és az április közepétől május derekáig tartó aszályos időjárás kedvez a terjedésüknek. Támadásuk visszaveti az erdők növekedését, gyengíti a fákat, amelyek a szokásosnál jóval hamarabb elpusztulnak.
Az erdészeti és a növényvédelmi szolgálatok felméréseinek eredményéből kiderült, hogy tavalyhoz képest az idén észak felé, a Balaton-felvidékről a Magas-Bakonyba húzódott a fertőzés gócpontja. A cseres, tölgyes területek mellett most a bükkösök is veszélybe kerültek – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Nagy Krisztina, a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat növényvédelmi előrejelzője. Elmondta: az erdészeti és a növényvédelmi főosztályok tavaly november végén tanulmányban tájékoztatták a kormányzatot az idén várható veszélyekről, de központi döntés még nem született. A védekezést viszont csak azután lehet megszervezni. Az idő sürget, hiszen akár már egy hónap múlva kikelhetnek a gyapjaslepkék. A szakember hozzáfűzte: tavaly a lárvák április végén jelentek meg, a tölgyfák még csak akkor kezdtek kifakadni, ezért pókhálószerű szövedékeikkel továbbvándoroltak. Április végén már a szőlő rügykezdeményein telepedtek meg, de csak kis időre, mert utána szinte mindent megkóstoltak, amit nem permeteztek le, még a kiskerteket, sőt a dísznövényeket is.
Az idén 280 ezer hektáron szaporodtak el a gyapjaslepke petéi, de ez a terület akár a többszörösére is nőhet – közölte lapunkkal Klemencsics András, az FVM erdészeti főosztályának vezetője. Hangsúlyozta: az erdőkben nem érdemes permetezni, mert a gyapjaslepke támadását a fák többségükben kiheverik, de a vegyszer más élőlények akár teljes populációját is tönkreteheti. Összesen 46 ezer hektáron látszik szükségesnek a helikopteres vagy a földi védekezés, ezen belül 17 ezer hektár fokozottan veszélyeztetett erdő, 24 ezer hektár a községek környéke, illetve turisták által látogatott terület és 5000 hektár a települések belterülete. A főosztályvezető hozzáfűzte: számításaik szerint a költségek meghaladják az 500 millió forintot, ebből 100 milliót a földművelésügyi tárca nyújt az erdők védelmére, a többiről más minisztériumokkal közösen kell gondoskodniuk.
A falánk rovar. A Magyarországon őshonos gyapjaslepke (Lymantria) körülbelül tízévenként szaporodik el. A jelenség természetes, a rovar a magyar szakirodalomban a kezdetek óta kitüntetett helyet foglal el. Érdemes és kell is védekezni ellene, de eltüntetni nem lehet, és nem is szabad, hiszen az erdei ökológia része. A legeredményesebben környezetkímélő, kitinszintézis-gátló szeres permetezéssel lehet védekezni ellenük. A vegyszert a gyapjaslepke hernyóinak kikelése után repülőről vagy helikopterről szórják le, ennek hektáronkénti költsége körülbelül 10-11 ezer forint. A kiskertekben május első felében ajánlatos elvégezni a munkát, a hozzá való anyag száz négyzetméterre körülbelül ezer forintba kerül. Az Erdészeti Tudományos Intézet honlapján (www.erti.hu) folyamatosan tájékoztatnak a gyapjaslepke okozta károkról, a veszélyeztetett területekről és a védekezés módjáról.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
