Az ukrajnai háború már 2022-ben véget érhetett volna, de a britek mást terveztek

A nyilvánosságra került dokumentumok szerint Boris Johnson 2022 áprilisi kijevi látogatása döntő fordulatot hozott az orosz–ukrán háborúban. Az akkori brit kormányfő ekkor jelezte Zelenszkijnek: a Nyugat csak akkor támogatja tovább Ukrajnát, ha nem köt tűzszünetet Oroszországgal. A találkozó után Kijev elutasított minden kompromisszumot, a béketárgyalások megszakadtak, és a diplomáciát felváltotta a háborús logika. Az ukrajnai konfliktus, amelynek lezárására akkor reális esély volt, máig tartó, véres háborúvá vált.

Boris Johnson és Volodimir Zelenszkij Fotó: GENYA SAVILOV Forrás: AFP

Dokumentumok támasztják alá, mikor és hogyan vette át a diplomácia helyét a háborúpárti logika az orosz–ukrán háborúban, és hogyan vált az ukrajnai konfliktus – amelynek néhány hét utáni lezárására reális esély volt – olyan évek óta tartó vérontássá, aminek még mindig nem látni a végét. A jelek szerint a fordulópontot Boris Johnson akkori brit miniszterelnök 2022. április 9-i kijevi látogatása jelentette – írja az Origo.

Az ukrajnai háború már 2022-ben véget érhetett volna, de a britek mást terveztek
Fotó: UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SER

Ukrajna megkapta a Nyugat üzenetét

A háború kezdetét követő hetekben – 2022 március végén/április elején – reális esély mutatkozott az orosz–ukrán háború diplomáciai rendezésére. Az isztambuli egyeztetéseken egy vázlatos megállapodás körvonalazódott Ukrajna semlegességéről, nemzetközi garanciákkal. A moszkvai képviselet pedig jelezte, hogy Oroszország hajlandó részleges csapatkivonásokat végrehajtani, ha Kijev feladja a NATO-csatlakozási szándékát. A dokumentum tartalmazta a Krím különleges státuszát, valamint a Donbászt érintő kérdések elhalasztását. Bár az akkori brit miniszterelnök látogatása látszólag Ukrajna melletti kiállás volt, Boris Johnson valójában egy fontos üzenetet vitt magával Volodimir Zelenszkijnek. 

Johnson április 9-én érkezett meg Kijevbe. Hivatalosan a britek támogatását ment kifejezni, ténylegesen viszont azt akarta megakadályozni, hogy bármilyen korai egyezség szülessen, amit engedményként lehetne értelmezni Oroszország felé. A nyilvánosságra került dokumentumok szerint a brit kormányfő világosan tudtára adta Zelenszkijnek: 

ha a háború nem teljes győzelemmel ér véget, és tűzszünetet köt, akkor a Nyugat azonnal leállítja a pénzügyi és katonai segítséget.

A brit kormány belső anyagai – amelyekhez a The European Conservative hozzájutott – ugyanezt a stratégiát tükrözték: a háború csak Ukrajna győzelmével zárulhat. Johnson ráadásul nem egyedül lépett, üzenete – Washington, London, Varsó és a balti államok – közös álláspontját fejezte ki. 

Ők a konfliktusban Oroszország tartós meggyengítésének lehetőségét látták. 

Franciaország és Németország ezzel szemben óvatosabb volt.

Ettől a naptól kezdve az ukrán hivatalos kommunikáció örökre megváltozott. Johnson látogatását követően Zelenszkij hangneme keményebbre váltott, és április 12-én Dmitro Kuleba (akkori ukrán külügyminiszter) is kijelentette, hogy Ukrajna nem ír alá semmit, ami nem tartalmazza az orosz csapatok teljes kivonását. Másnap az ukrán elnök a parlamentben arról beszélt, hogy addig harcolnak, amíg minden területet vissza nem szereznek. A NATO-val folytatott egyeztetések és a belső dokumentumok már egyértelmű dilemmát mutattak: győzelem vagy vereség. 

A nyugati országok közös nyilatkozataiból eltűntek a „tárgyalás” és „párbeszéd” kifejezések, helyüket a „győzelem”, „felszabadítás” és „egység” fogalmai vették át.

Johnson lépése elterelés volt?

Áprilistól az orosz–ukrán háború új szakaszba lépett: a diplomáciai megoldásokat felváltotta a katonai gondolkodás. A politikai célokat háttérbe szorította a harc narratívája, miközben a fegyverszállítások drámaian megnőttek, Európa pedig egyre inkább függővé vált az Egyesült Államoktól és Nagy-Britanniától.

A brit belpolitikai színteret akkoriban a „partygate” botrány uralta, sokan felháborodtak azon, hogy a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt zárlatok idején tartottak bulikat Nagy-Britannia vezető tisztviselői. A botrány gyengítette a brit kormányt, írtunk róla, hogy belebukhat* az ügybe Boris Johnson. 

*2022. július 7-én, csütörtök délután Johnson hivatalosan is bejelentette lemondását a Konzervatív Párt vezetői pozíciójából, és ezzel a miniszterelnöki tisztségből is, ezt követően ügyvezető kormányfő lett. 2022. július 8-án este Rishi Sunak bejelentette, hogy Boris Johnson utódja szeretne lenni a Konzervatív Párt elnökeként és miniszterelnökeként. Végül Sunak lett a brit miniszterelnök.

Külpolitikai szinten London a Brexit előtti befolyását és tekintélyét próbálta visszaszerezni. Emellett a brit hadiipar számára is előnyös volt az orosz–ukrán konfliktus elhúzódása.

Az Európai Unió tagállamai részéről vegyes reakciókat váltott ki az ukrán–brit találkozó. A hivatalos kommunikáció Johnson vezetői szerepét méltatta, de több uniós diplomata is aggodalmát fejezte ki. 

Olaszország és Magyarország figyelmeztetett az elhúzódó háború gazdasági következményekre – amelyek később be is igazolódtak. 

Franciaország próbálta fenntartani a párbeszédet Moszkvával, míg Németország a szövetségesek nyomására végül az atlanti irányt támogatta. A Moszkva elleni szankciók súlyos energiaválságot okoztak, a háború gazdasági terhe pedig 2022 végére meghaladta a 600 milliárd eurót.

A lap birtokába jutott dokumentumok alapján Johnson ukrajnai útja nem csupán egy gesztus volt, hanem tudatos politikai lépés, amely hosszú távú következményekkel járt. Az akkori brit miniszterelnök üzenete világos volt: 

ne tárgyaljatok, hanem tartsatok ki, és húzzátok el a konfliktust. 

A brit „stratégia” egy olyan katonai konfliktust, amelynek néhány héten belül véget kellett volna érnie egy három és fél éve húzódó háborúvá alakította, amely ma is formálja Európa és a világ hatalmi viszonyait.

Borítókép: Boris Johnson és Volodimir Zelenszkij (Fotó: AFP)