Magyarok is mentenek Indonéziában

Súlyos károkat okozott a hétfő esti földrengés Indonézia több szigetén. Elsőként a magyar mentőkutyás csoportot kérte fel az indonéz kormány arra, hogy segítsen a katasztrófa által okozott károk elhárításában. Ez elismerése annak a munkának, amit a magyarok a decemberi szökőár után végeztek a cunami sújtotta területeken. A Magyar Baptista Szeretetszolgálat és a kormány támogatásával tegnap este elindult Jakartába a magyar csapat. A tervek szerint ma hajnalban a nagykövet kíséretében mennek tovább a Szumátra északkeleti részén fekvő Medánba. Onnan helikopterrel vagy hajóval érnek a katasztrófa helyszínére, attól függően, hogy milyen járművet sikerül keríteniük – tájékoztatta lapunkat Busztin György, Magyarország jakartai nagykövete. Elmondta: Nias szigetén sem élelemre, sem ivóvízre nem számíthatnak, ezért az ellátásukra valót magukkal kell vinniük. A jelek szerint a korábban gondoltnál nagyobb területet érintett a földrengés.
*
Legkevesebb 400 halottja van, de akár kétezer áldozata is lehet annak a Richter-skála szerint 8,7-es erősségű földrengésnek, amely helyi idő szerint hétfőn este pusztított az indonéziai Szumátra szigetének közelében – adta hírül az AP hírügynökség. A Szumátra mellett fekvő Simeuluén százan hunytak el a földrengés miatt – közölte Mulya Hasjmy, az indonéz egészségügyi minisztérium Aceh tartománybeli illetékese. Korábbi hivatalos közlések szerint a közeli Nias szigetén legalább háromszázan haltak meg – írta az MTI. A helybeliek tegnap is puszta kézzel kaparták a törmeléket, hogy túlélők után kutassanak. Mások a romokra fektetett holttestek mellett virrasztottak és sírtak – jelentette az AP tudósítója.
Az áldozatokról azért ilyen ellentmondásosak a hírek, mert Jusuf Kalla, az ország alelnöke korábban azt nyilatkozta egy rádiónak, hogy a természeti csapásban elhunytak száma akár a kétezret is elérheti Niason. Hozzátette: ez csupán becslés, amely az épületekben keletkezett károkon alapul.
A hétfő éjszakai földmozgást néhány órával később két nagy erejű utórengés követte. Az első, 5,7-es epicentruma Banda Aceh tartományi székhelytől 620 kilométerre délre volt, a másodikat, egy 5,8-es erősségűt Aceh tartománytól 350 kilométerre délre mérték.
Gunungsitoliban a házak harmada a földdel vált egyenlővé. A településen a földrengés után két tűz is pusztított. Légi felvételeken jól látszott, hogy az egyelőre megközelíthetetlen faluban körülbelül ezer ember gyűlhetett össze egy nagyobb téren. A jakartai SCTV televízió több lakott területről is gúlákba rakott, szaronggal (jellegzetes maláj szoknyával) letakart holttesteket mutatott. Az indonéz kormány tegnap utasította a hadsereg vezetőit, hogy minden mozgósítható katonai alakulatot irányítsanak át a legsürgősebb feladatok elvégzésére, hiszen még több száz ember lehet a romok alatt. Időközben sorra érkeznek a különféle segélyekről és támogatásokról szóló felajánlások.
A magyar külügyi tárca tudomása szerint magyar állampolgár nem volt a katasztrófasújtott indonéziai területen – közölte László Boglár kormányszóvivő tegnap. Hozzátette: kérik a térségben tartózkodó magyar turistákat, regisztráltassák magukat, hogy egy esetleges kitelepítéskor elérhetők legyenek. A Külügyminisztérium azt javasolja, hogy a Délkelet-Ázsiába utazni szándékozó magyar állampolgárok fokozottan kísérjék figyelemmel a térségben megélénkült földmozgásokról szóló híreket. Az Indonéziába utazni szándékozóknak azt tanácsolják, hogy egyelőre ne menjenek Szumátra északi részébe és Nias szigetére. A tárca munkatársai felhívják a figyelmet arra, hogy előzetesen bárki bejelentheti külföldi utazását.
A szakértők egyelőre nem tudják, miért nem kísérte hatalmas erejű szökőár a hétfői indonéziai földrengést, csak sejtéseik vannak.
Ennek a földrengésnek a működési mechanizmusa nem teljesen olyan volt, mint a karácsonyinak. Ez részben megmagyarázhatja a szökőár hiányát – mondta el véleményét a Magyar Nemzetnek Süle Bálint szeizmológus. Hozzátette: meghatározó, hogy a súrlódó földlemezek mennyire mozdultak el egymáshoz képest függőlegesen. Akár néhány milliméteres eltávolodás is méteres szökőárat okozhat.
Külföldi tudósok a lehetséges okok között megemlítik, hogy a hétfői rengés epicentruma a tengerfenék alatt 30 kilométerrel volt, míg a december 26-i földmozgásé jóval közelebb. Allen Clarknak, a Maui-szigeten lévő csendes-óceáni katasztrófa-előrejelző központ igazgatójának magyarázata szerint ha túlságosan mélyen van az epicentrum, akkor a rengés jelentősen veszít erejéből, még mielőtt eléri a tengerfeneket és hullámokat kelt. A mostani helyzet arra is figyelmeztet, menynyire bizonytalan az effajta természeti csapás veszélyének becslése
– idézte a távirati iroda Charles McCreeryt, a Hawaii-szigeteken lévő amerikai Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) igazgatóját. A szakember szerint a Richter-skála szerinti 8-as mértéket meghaladó földrengéseknek elméletileg pusztító erejű szökőárt kellene gerjeszteniük. A másik lehetséges magyarázat: noha a hétfői földrengés is nagyon erős volt, mégis lényegesen gyengébb, mint a decemberi. Egyetlen tizedes érték ugyanis hatalmas különbséget jelent a Richter-skálán. A 9,2-es erejű, decemberi földrengés 15-ször volt nagyobb, mint a mostani.

Magyar kutatók. Pavelcze László, a Magyar Speciális Mentők vezetője, a kutató-mentő csoport tagja a Magyar Nemzetnek elmondta: tizennégy ember és két kutya van a csapatban, amelynek orvosok, ápolók és speciális mentési szakemberek a tagjai. Egy tonna felszerelést visznek magukkal. Az, hogy pontosan hol van szükség rájuk, csak a helyszínen derül ki.
Debreceni István, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat médiareferense lapunknak elmondta: alig néhány órával a földrengés után jelentkeztek az indonéz hatóságok náluk azzal, hogy szükségük van az általuk kiállított kutyás mentőcsapat segítségére. A viszonylag közeli Banda Acehben több humanitárius szolgálat is dolgozik a decemberi szökőár óta, ezért a magyar csapatra ezúttal csak kutatási-mentési feladatok várnak. Ettől függetlenül úgy készülnek, hogy szükség esetén a közelben megvásárolhassák mindazt, amivel humanitárius segítséget is nyújthatnak a szerencsétlenül jártaknak. Debreceni hozzáfűzte: bíznak benne, hogy a katasztrófa hatására az egymást irtó ellenséges csapatok felfüggesztik harcukat, és miként az a szökőár után Banda Acehben is történt, a helyi hatóságok gondoskodnak a testi épségükről, valamint az elfogadható munkakörülményekről.