Növényvédelmi szolgálat a csőd szélén

Haladékért könyörögnek a szolgáltatóknál a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat vezetői, mert hónapok óta nem tudják kifizetni villany- és telefonszámláikat és az épületeket védő biztonsági céget. Tartoznak az autóikat szervizelő cégeknek, üzemanyag-kártyájukkal nem jutnak benzinhez. Lánszki Imre, a szolgálat főigazgató-helyettese elmondta: körülbelül 700 millió forint hiányzik ahhoz, hogy megfelelően működhessenek, ráadásul az év végéig kétmilliárd forintos bevételt kell teljesíteniük. Erre esélyük sincs, hiszen EU-csatlakozásunk után bevételeik erősen visszaestek. Hét helyett már csak három határszakaszon működik karantén, de a költségvetés elkészítésekor mindezt nem vették figyelembe. Két éve kormányhatározatban döntöttek arról, hogy 160 munkatársat fel kell venniük. Ehhez képest a tavalyelőtti 63 után e hónap végéig újabb 96 embert kell elbocsátaniuk.
*
A csőd szélén álló Növény- és Talajvédelmi Szolgálat is részt vett abban az ÁNTSZ vezette kétnapos akcióban, amelyet az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség munkatársai tartottak.
Jórészt biztonságosak a Magyarországon forgalomba kerülő élelmiszerek, és ezáltal az EU előírásainak is megfelelnek – hangzott el tegnap az országos élelmiszer-ellenőrzési vizsgálat lezárultával tartott tájékoztatón.
Azonban mihamarabb meg kell határozni az ellenőrző hatóságok feladatait, és ha összehangolják a tevékenységüket, megszűnhetnek a párhuzamok. Mindehhez a megfelelő jogszabályi háttér sem hiányozhat. Az ország huszonkét nagy élelmiszer-forgalmazó cégét ellenőrizték. A társhatóságok vezetői tegnap javasolták az élelmiszer-biztonság szigorítását és azt, hogy ha az egészséget veszélyeztető szabálytalanságokat tapasztalnak, akkor bezárathassák az előállító helyet vagy az üzletet.
Bujdosó László országos tiszti főorvos közölte, hogy az ÁNTSZ 250 mintát vizsgált és összesen 6,75 millió forint minőségvédelmi bírságot szabtak ki. Lánszki Imre, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat főigazgató-helyettese hozzáfűzte: az általuk ellenőrzött primőr zöldségek és gyümölcsök között nem találtak kifogásolható mintát. A szakemberek egy helyütt bogárürülékkel és kukacokkal, a csepeli nagybani piacon pedig mollyal szennyezett fügét találtak. Egy heringkonzervben magas volt a higanytartalom, de mértéke nem érte el az egészségre ártalmas határt. A káros anyag vélhetően a szennyezett vizekben élő halak testébe épült be.
Bálint Tibor főállatorvos szerint kirívóan sok a hibás jelölés vagy a kereskedő ráragasztotta a saját címkéjét. Ennek eredményeképp nem tudható, milyen összetételű az áru, és az sem, hogyan kell tárolni. Most a húsvéti idényárukat vizsgálták. Négy termékben a megengedettnél magasabb só-, nitrit- és foszfáttartalmat mutattak ki. Ez visszatérő gond a húskészítményeknél. Ha az EU-ból származó termékeket a gyártó ország szabályai szerint készítették, akkor azok szabadon forgalmazhatók a tagországokban – fűzte hozzá a szakember.
Csajági Éva, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség osztályvezetője úgy vélte: még mindig igen sok a lejárt szavatosságú termék a pultokon. Munkatársaik hat üzletben találtak ilyen árut. Emlékeztetett arra a dán sajtra, amelyben tegnapelőtt egészségre ártalmas lisztériát találtak. A mikroorganizmus terhes nőknél akár vetélést is okozhat. Miként azt megírtuk, az eset miatt uniós riasztást ad ki az Élelmiszerbiztonsági Hivatal. A sajt forgalmazását azonnal megtiltották, és a lelőhelyen levétették a polcokról. A szakemberek szerint valószínűleg az előállításkor szennyeződött. Az osztályvezető beszámolt arról is, hogy ötvenhat tejminta közül ötben alacsonyabb, háromban magasabb zsírtartalmat találtak, mint amit a dobozon feltüntetettek. Összesen huszonnégy tejkészítményt vizsgáltak és háromnál emeltek kifogást.