Hontalan magyarok Lettországban

Több százezer orosz ajkúhoz hasonlóan hontalan a státusa a néhány száz fős lettországi magyar közösség jelentős részének.

Emiatt másodrendű polgároknak érzik magukat, s Magyarország segítségére várnak. Legtöbben a baltikumi gázvezeték-építkezések idején, mások tanulmányaik, illetve házasságkötés révén évekkel a Szovjetunió felbomlása előtt kerültek a balti országba, döntően Kárpátaljáról.
Lettország függetlenné válása után azonban a szovjet helyett nem kaptak más állampolgárságot. Az európai szervezetek által is több helyen kifogásolt, egyébként mindegyik kisebbségre egyaránt vonatkozó törvények szerint ugyanis a lett hatóságok csak az 1940, tehát a szovjet megszállás előtt az országba költözötteknek adnak automatikusan állampolgárságot.
*
Nemzetközi nyomásra is csak anynyit sikerült elérni, hogy az 1991 után Lettországban született nem lett nemzetiségű gyermekeknek már automatikusan jár az állampolgárság. Mint az origo.hu internetes hírportálnak Skele Kovács Viktória, a Lettországi Magyarok Balaton Társaságának alapítója elmondta, a lett állampolgárság megszerzését gyakorlatilag teljesíthetetlen vizsgákhoz kötik azoknak, akiknek nincsenek lett nemzetiségű ősei. A vegyes házasságok révén a mintegy 300 lettországi magyarból százan már állampolgárságot kaptak, a többinek azonban egyelőre esélye sincs arra, hogy akár lett, akár magyar állampolgár legyen. Így nekik még ahhoz is vízum kell, hogy Magyarországra utazhassanak, amit ráadásul Észtországban lehet beszerezni. E sajnálatos problémával tisztában van a hazánk képviseletét a balti országokban ellátó tallinni magyar nagykövetség is. Lapunknak Hodosi Róbert konzul elmondta, a nagykövet találkozott a lettországi magyarok képviselőivel, akik felvázolták nehéz helyzetüket, s ennek alapján a Külügyminisztériumnak jelzik a problémát.
Ugyanakkor a konzul jelezte, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta nincs törvényes háttér a kérdés kezelésére. Még a kedvezményes honosítás szabályai sem vonatkoznak például a lettországiakhoz hasonló nemzettársainkra. Abban lehet reménykedni, hogy a készülő szülőföldprogram kedvezményeiből már e magyarok is részesülhetnek.
A lettországi magyarok már csak azért is az anyaország segítségére szorulnának, mert Észtországban élő társaikhoz képest gyengébb az érdekérvényesítő erejük, s koruknál fogva többeknek nehézséget okoz a lett nyelv elsajátítása.