A hazai élelmiszeripar már korábban is számított arra, hogy uniós belépésünk után emelkedni fog az import. A feldolgozók idejében jelezték, hogy elsősorban a velünk együtt csatlakozó országokra kell figyelni, onnan jön majd a legtöbb termék. Az előrejelzések beigazolódtak. Összességében elmondható, hogy a hozzánk érkező élelmiszerimport csaknem 30 százalékkal nőtt tavaly a 2003-as adatokhoz képest. Ugyanakkor a velünk együtt csatlakozó országokból érkező élelmiszerek aránya több mint 50 százalékkal emelkedett.
Eközben csak négy-öt százalékkal nőtt a hazai élelmiszerek exportja – jelentette ki lapunknak Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének főtitkára. A szakember szerint hasonló folyamat már a múltban is lezajlott, megijedni nem kell tőle, félni azonban igen, mert olyan trendet mutat, amely veszélyes. – Magyarországra jellemző az unión kívüli országokba irányuló export. A lehetőségek szűkülésével a feldolgozók a hazai piacon próbálták meg „elhelyezni” termékeiket, aminek következtében kínálati piac alakult ki, ami leszorította az árakat. A magas kereskedelmi kamatok és az erős forint az import térhódításának kedvezett. Emellett hozzánk is elért az úgynevezett osztrák effektus: Ausztria a csatlakozás első évében belső piacainak nagy részét elveszítette. Nálunk is ugyanazok a tényezők idézték elő ezt a folyamatot: míg a környező országokban alacsonyabbak a termelési költségek, nálunk magasabbak a kereskedelmi árak. Mindezek következtében egyfajta itatóspapírként működünk, mert felszívjuk a környező országok olcsóbb, nálunk magasabb áron értékesíthető élelmiszereit – elemezte a helyzetet Piros László. – Korábban az ipar úgy gondolta, hogy képes megküzdeni ezzel a hátránnyal – folytatta a főtitkár –, mégis van néhány tényező, ami hátrányba sodorja őket. Például az élelmiszer-biztonsággal és a hulladékmegsemmisítéssel összefüggő, irreálisan magas díjtételek. De ide tartozik az is, hogy tavaly több év után először csökkentek a reálkeresetek. Közben nem használtuk ki azt a piacvédelmi lehetőséget, amit az élelmiszer-biztonsági szabályok adnak minden tagországnak, hogy megvédje fogyasztóit az ismeretlen eredetű, nem megfelelő jelölésű és emiatt kérdéses beltartalmú termékektől. A legérdekesebb, hogy pont azok a kereskedők támasztanak magas követelményeket a magyar élelmiszergyártókkal szemben, akik a kétes eredetű és minőségű importtermékeket forgalmazzák – mutatott rá a viszszásságokra Piros László. A főtitkár szerint a kereskedők kiterjesztették gazdasági erőfölényüket, és vissza is élnek vele. Kérdéses persze, hogy mit kezd ezzel a helyzettel a belkereskedelmi törvény készülő módosítása: az ipar ezzel kapcsolatos javaslatait nem fogadták el minden esetben a törvényalkotók.
Piros László elmondta még: négypárti támogatást élvez az a törekvésük, hogy a beszerzési ár alatti értékesítést ténylegesen tiltsák meg és szankcionálják, a hatóságként eljáró szervek között pedig az APEH is szerepeljen. – Mindezzel azért kell komolyan foglalkozni, mert az idei év első három hónapjában felerősödött a tavalyi trend: megduplázódott a termeléscsökkenés üteme, zsugorodott a hazai termékek belföldi értékesítése, miközben csökkent az élelmiszerexportunk is, amely a felvásárlási árakon keresztül komolyan kihat a mezőgazdasági termelőkre – állapította meg Piros László.
Tej- és húsmizéria. Az előző egy évben rengeteg új élelmiszer érkezett hazánkba. A kedélyeket leginkább a Szlovákiából, Csehországból és Szlovéniából érkező, a hazainál literenként negyven-ötven forinttal is olcsóbb tej borzolta. A termelők és a feldolgozók tiltakoztak az ellen is, amikor tejként kerül a forgalomba annak nem minősíthető készítmény, vagy amikor sajtként árusítottak növényi zsiradékkal dúsított termékeket. Az olcsó importhús szintén hamar megjelent a piacon. Az egyik legemlékezetesebb, közelmúltbeli eset, amikor a szakmai érdekképviseletek panaszt tettek az olcsó szlovák húsvéti sonkának nevezett füstölt tarja ellen.
