Kutatók találtak rá Ausztrália új természeti csodájára, egy száz kilométer hosszú korallzátonyra, a Mornington-sziget közelében lévő Carpentaria-öbölben, ahol a víz mély és sötét, ezért a műholdak nem észlelték a jelenlétét – adta hírül a BBC. Néhány, két évvel ezelőtt felfedezett kis zátonyt akartak közelebbről megvizsgálni, amikor meglátták a gigantikus élő szervezetet. A tudósok szerint a képződmény már legalább százezer éve növekszik az ausztráliai korallzátonyok gyaníthatóan még nagyrészt ismeretlen világában.
Az ötven kisebb zátonyt is rejtő Carpentaria-öblöt immár a kontinens egyik legjelentősebb korallzónájaként tartják számon. A kutatók remélik, hogy a trópusi tenger mély vizében sorjázó nagyobb formációkat sikerül megóvni a civilizációs ártalmaktól, s arra ösztönzik a hatóságokat, csatolják a világ egyik legváltozatosabb ökoszisztémáját rejtő öblöt a tengeri nemzeti parkhoz, amelyet az északi partok közelében akarnak létrehozni.
Ausztrália tengeri nemzeti parkjai közül a legtöbbet a Queensland partjainál elnyúló Nagy-korallzátonyon alakították ki. A szirtépítő korallok kétezer kilométer hosszú, 35 millió hektárt elfoglaló birodalma a világ legnagyobb élő szervezete, amely több mint 1500 halfajtának is otthont ad.
A nemzeti parkok területén élő koralloktól igyekeznek távol tartani az emberi tevékenység számlájára írható szennyeződéseket, és a gátlástalan gyűjtőket is, akik rövid idő alatt nagy területeket is képesek lecsupaszítani. A globális felmelegedés hatásától azonban ezt a világot sem lehet megóvni: a vízhőmérséklet emelkedését rosszul tűrő korallok világszerte pusztulnak. A Nagy-korallzátonyon már aggasztóan nagy a kifehéredett, vagyis a haldokló növényállatkák száma.
origo.hu
Luszi, a Balaton négy évszakos hajócsodája új fejezetet nyit
