Tavasszal hozta nyilvánosságra törvénytervezetét az osztrák pénzügyi tárca, miszerint átalányadó terhelné a borravalós szakmákat: a pincéreket, a fodrászokat, a kozmetikusokat és a taxisofőröket. Ezzel együtt az is szerepelt a tervekben, hogy a tartományok – egymástól meglehetősen eltérő – adóelőírásai is „egységesülnének”. Persze az adóköteles borravaló konstrukciója nagyon is létező dolog Ausztriában, csakhogy az önkéntes bevalláson alapuló rendszer – amely elméletileg évi 730 euróig biztosít adómentességet – a Lajtán túl sem működik. A szaktárca úgy tervezte: az új 10 tíz százalék alatti kulcsú átalányadó révén sikerül majd behajtani az „eltitkolt” jövedelmeket. Bécs úgy számolt: évi több tízmillió euróval gazdagította volna az osztrák büdzsét az új adónem.
A parlament ugyanakkor elvetette a javaslatot. Ennek oka: a borravaló megadóztatásának ötlete kapcsán viták robbantak ki. Keményen tiltakozott például az osztrák vendéglátó-ipari szakszervezet, miután a szegmensben dolgozó 160 ezer foglalkoztatott átlagfizetése (1400–1500 euró), több mint 30 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál (2200 euró). Az ágazati érdekképviselet úgy érvelt: a vendéglátásban alkalmazottak egyharmada „rendszeres” borravalót kap, amelyet viszont az érintettek szétosztják a kollégák között. Az új közteher pedig béremelési kötelezettséget vonna maga után, amely a különböző egységek számára egyúttal a csődöt eredményezné.
Német nem. 2002-ben szüntették meg Németországban azt a rendelkezést, amely az évi 1224 eurót meghaladó borravalókat adókötelesnek minősítette. A gondot az okozta, hogy az előírások betartását nem lehetett kontrollálni.
Megérkezett a konvoj az ország karácsonyfájáért – videó