Az uniós alkotmány támogatásáról vagy elutasításáról kiírt franciaországi népszavazás döntő mértékben meghatározza az Európai Unió további integrációját és Párizs szerepét az egyesült Európában. A szakértők egyetértenek abban, hogy amennyiben végül a nemek kerekednének felül, az nagyban gyengítené Franciaország szerepét a közösségben.
Ezt a jelek szerint nem különösebben bánnák a szélsőjobb képviselői és a kommunisták. A szocialista politikusok negyven százaléka szintén a nem mellett kampányolt, hatvan százaléka viszont egyértelműen az alkotmány híve. Hasonlóan van ezzel a kormányzó jobboldal, a Népi Mozgalom Unió (UMP) is.
A kampánycsend beköszönte előtt nyilvánosságra hozott felmérések az elutasítók 51-56 százalék körüli győzelmét jósolták, ám fogadást sokan mégsem mertek kötni
a referendum végkimeneteléről. A bizonytalanságot növelte, hogy a megkérdezettek 35-40 százaléka mondta csak biztosra, hogy nemmel fog szavazni, az elutasítók 15 százaléka viszont nem volt biztos véleményében. Elmondható, hogy az alsó társadalmi rétegek többségében elutasítják a dokumentumot, a középosztály bizonytalan, az elit viszont támogató álláspontra helyezkedett.
Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a franciák többsége valójában nem is az alkotmányról mondott véleményt, sokkal inkább a kormányról és összességében Európáról.
A többek között Valery Giscard d'Estaing által tartott ismertető rendezvényeken minduntalan elhangzott, hogy a szerződés növeli a hatékonyságot, erősíti az Európai Parlament jogkörét, és létrehozza az Európai Unió külügyminiszteri posztját az EU nemzetközi befolyásának erősítése érdekében. Az EU alkotmányáról szóló szerződés alapvető változásokat hoz az EU-intézmények működésében is.
A soros elnökséget három tagállam látja majd el, de továbbra is csak egy lesz fél évig elnök, a másik két ország csak segíti azt elnöksége alatt. Az alkotmány értelmében a következő parlamenti ciklustól az egyes országokat illető európai parlamenti helyek alsó határa hatra emelkedik (Málta jelenleg öt mandátummal rendelkezik), míg a felső határ 96-ra csökken. (Vagyis Németország veszít három képviselőt.) Utóbbi döntés garancia lehet arra is, hogy csatlakozása esetén az idővel legnépesebb országgá váló Törökország sem kerülhet túlsúlyba a törvényhozásban.
A legfontosabb tényező azonban mégiscsak az, hogy a francia döntés egyértelműen előrevetíti az alkotmány sorsát egész Európában.
*****
Harag. A franciaországi referendum eredményétől függetlenül az igen hívei biztosan nem lélegezhetnek fel, hiszen a felmérések szerint Hollandiában a lakosság alig 35 százaléka támogatja az alkotmányt. A szerdai népszavazás előtt ráadásul sajátos módon kerültek támadások kereszttüzébe a dokumentum támogatói, hiszen még az eurovíziós dalfesztiválon elszenvedett holland vereségért is őket tették felelőssé szerte az országban. Mint a De Telegraaf címlapján olvasható volt, a holland versenyző sokak szerint azért esett ki már a fesztivál középdöntőjében, mert a „kelet-európai országok csak egymást favorizálták”. Egy felmérés szerint a hollandok 71 százaléka gondolja úgy, hogy idővel az EU-ban is a kelet-európai országok kezébe fog átcsúszni a hatalom.
Bestseller. Mintegy kétmillió példányban értékesítették Franciaországban az európai alkotmányt, s igen népszerűek azok a kiadványok is, amelyek szintén az unió jövőjét elemzik. Megjelent számos olyan könyv is, amely nyíltan az igen vagy a nem szavazatra buzdít. A vásárlók többségét a jelek szerint az írások igencsak borsos ára sem zavarta. (MN)
