Magyarországon a közelmúltban két – egyelőre nem jogerős – bírósági döntés mondta ki azt, amit az Európai Bíróság korábban több esetben is megtett, hogy az orvosok ügyeletben töltött ideje teljes egészében munkaidőnek számít, s díjazni is eszerint kell. A mai magyar gyakorlat azonban más. Az ügyeletben töltött időnek csak egy részét ismerik el munkaidőként, és csak ezután fizetnek túlmunkadíjat, ami 16 órás ügyeletnél általában 4–8 óra. A többit készenlétnek tekintik, mondván: ha épp nincs beteg, akkor a kórházi orvos a szobájában alszik, tévézik vagy éppen internetezik, tehát nem dolgozik.
Éger István, a MOK elnöke szerint a kismamák elmaradt jövedelempótlékához hasonlóan kellene a kormánynak kifizetnie a jogosan járó ügyeleti díjat. Az államkaszszát is kímélnék, ha nem várnák meg, hogy tömegével induljanak perek. Így ugyanis „megspórolhatnák” a kamatot. Kezdeményezik azt is, hogy országszerte mérjék fel, mennyi pénz járna 2004 májusáig, hazánk uniós csatlakozásáig visszamenőleg az ügyeletet ellátó kollégáknak. Becslések szerint ez a járulékokkal együtt akár több tíz milliárd forint lehet. A MOK szerint ha tisztességesen fizetnének az ügyeletért, azzal csökkenteni lehetne az orvosok elvándorlását.
Az Egészségügyi Minisztérium nem reagált tegnap lapzártánkig arra a kérdésére, hogy terveznek-e valamilyen intézkedést az orvosok elmaradt ügyeleti díjával kapcsolatban. Korábban Vojnik Mária, a tárca politikai államtitkára annyit mondott: az a fő gond, hogy ha a teljes ügyeletet munkaidőnek kell tekinteni, akkor az orvosok sokkal kevesebbet dolgozhatnak majd, mint most. A munkavégzés időtartamát ugyanis törvény szabályozza, jelenleg heti 60 órában. Ehhez nincs elegendő orvos, azaz összeomlana az ellátórendszer. Nemcsak Magyarország képtelen megfelelni az előírásoknak, hanem szinte mindegyik EU-s állam. Ezért az Európai Bizottság felülvizsgálja a munkaidőre vonatkozó korábbi irányelvét – tette hozzá.
origo.hu
Lebukás! Illegális listát készítettek Magyar Péterék a Tisza Párthoz jelentkezőkről
