Magyarország tagállamként mutatott teljesítményindexével mindössze a negyedik helyezett a tavaly az Európai Unióhoz csatlakozott nyolc kelet-közép-európai állam táborában – áll az MTA Világgazdasági Kutatóintézet éves felmérésében. A vizsgálat alapján hazánkat Szlovénia, Csehország és Litvánia előzi meg. A szlovén mutató 90,6, a cseh 82,8, a litván 81,5, míg a magyar 80,5 százalékos. A monitoringjelentés szerint Magyarország pozícióját lefelé húzza az ország gazdasági produktuma, amely egyébként a szóban forgó index 50 százalékát teszi ki, a fennmaradó hányadot a politikai, társadalmi stabilitási, továbbá a tagállamként való működés paraméterei jelentik. Az anyag – amely a tavalyi évet veszi bázisul – megállapítja: gyenge a magyar versenyképesség, amelyet a beruházások számának kedvezőtlen alakulása is alátámaszt.
A felmérés hangsúlyozza, hogy hazánk 2004-ben a maastrichti konvergenciakritériumok többségét nem tudta teljesíteni, s az éves infláció csak Szlovákiában volt a magyarországinál magasabb. Tavaly az államháztartás hiánya (a magánnyugdíj-pénztári befizetéseket költségvetési bevételként elszámolva) a GDP 4,5 százaléka volt; az arány a második legrosszabbnak számít a vizsgált országok közül, s 1,5 százalékkal haladja meg a háromszázalékos követelményszintet. A 2003. évi 56,9 százalékról 2004-re 57,6 százalékra emelkedett a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya. Az összeállítás arra is emlékeztet: az Európai Bizottság a makrogazdasági folyamatok előrejelzését túlzottan optimistának tartja a kormány részéről; a testület 2005-re és 2006-ra 0,3–0,5 százalékponttal alacsonyabb növekedésre számít a hivatalos prognózisnál. Az egy főre jutó GDP-ben is van hová fejlődni: míg Magyarországon ez az összeg tavaly 13 800 euró volt, addig Csehországban 15 600, Szlovéniában pedig 17 500 euró.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
