Hazánk pénteki leminősítése ismét középpontba állította az államháztartás tarthatatlan folyamatait: lapunk információi szerint a Pénzügyminisztériumban (PM) jelenleg is dolgoznak azon a megszorító jellegű intézkedéscsomagon, amit a kormány a túlságosan magas költségvetési deficit mérséklése érdekében vezetne be. Úgy tudjuk, a szükséges lépések véglegesítéséhez a PM meg kívánja várni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) holnap megjelenő GDP-adatait, a lassuló ütemben növekedő gazdaság ugyanis tovább ronthatja a GDP-arányosan meghatározott idei államháztartási deficitcélt. A kilátások nem biztatóak, mivel május közepén az Ecostat a KSH-val közösen már készített egy gyorsbecslést, amely szerint az idei negyedévben mindössze három százalékkal bővült a hazai gazdaság. A pénzügyi tárcától származó információink szerint a jelenlegi intézkedések elsősorban a költségvetési intézményeket érintik hátrányosan: az államkassza 150 milliárd forintos vésztartalékából előreláthatólag csak keveset vagy egyáltalán nem lehet felhasználni, és a minisztériumok fejezeti előirányzatainál is szigorító lépésekre, illetve zárolásokra lehet számítani. Az idén a Standard & Poor’s a második nagy nemzetközi hitelminősítő, amelyik rontotta hazánk forintadósságának besorolását, arra hivatkozva, hogy a költségvetési helyzet vártnál nagyobb romlása tovább fokozza a hazai egyensúly körüli bizonytalanságot. A magyar hitelképesség romlását legutóbb a Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő jelezte, amikor január 12-én csökkentette az addigi „A plusz”-ról „A”-ra a forintadósság besorolását, azzal az indokkal, hogy a költségvetési deficit növelte az államadósságot, kibillentette egyensúlyából a gazdaságot, kikezdte a gazdaságpolitika hitelességét, és késlelteti Magyarország euróövezeti csatlakozási menetrendjét.
Drága megoldás a PPP. A korábbinál nagyobb bizonytalanság nehezíti a költségvetési folyamatok előrejelzését. Ennek egyik oka, hogy figyelembe kell venni azokat a tevékenységeket, amelyek állami kezdeményezésre valósulnak meg és az országnak hosszú távon kiadásokat jelentenek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank jelentéséből. A magántőkéből megvalósuló kormányzati beruházásokat az Állami Számvevőszék is élesen bírálja, ugyanis ebben a konstrukcióban a vállalkozások – és a pénzintézetek – viszik el a hasznot. A PPP-nek nevezett program pénzügyi kihatása a jövőbeni költségvetésekre, az állami adósságpozícióra is nagy kockázatot jelent. Az M5-ös autópályáért az idei költségvetés 22,9 milliárd forint rendelkezésre állási díjat fizet a beruházóknak, miközben az 570 kilométer hosszú állami sztrádahálózat üzemeltetése 24 milliárd forintba kerül. Két börtön bérletére a futamidő alatt évente 1,9 milliárd forintot költenek. A 2005-ös büdzséből a Művészetek Palotájára kilencmilliárd forint jut. Ez az összeg a kultúrára szánt éves költségvetés igen jelentős része.
