Lengyelországban sokat beszélnek a „negyedik köztársaság” szükségességéről. Ön is egyetért azzal, hogy a jelenlegi rendszer elfáradt, és változtatásokra van szükség?
– Lengyelországban problémát jelent a politika erkölcsi alapjának erodálódása, különösen az elmúlt négy év kormányzása alatt kérdőjeleződtek meg ezek az értékek. Mindenki egyetért abban, hogy „sokkra”, nagy változásra van szükség. Az teljesen bizonyos, hogy a lengyel belpolitika nem folytatja az eddigi szokásokat, ebben az évben mélyreható változások várhatóak.
– Hazája választások előtt áll. Ön szerint milyen témák fogják a kampányt tematizálni?
– Lengyelország két kihívás előtt áll. Az elsőről már szóltam, a másik pedig gazdasági jellegű: hogyan lehet a lengyel gazdaságot hatékonyabbá tenni. Hogyan lehet csökkenteni az adókat, a munkaerő költségeit, valamint a munkanélküliséget? Az első kérdésben a kulcsszó a tisztességesség. A második kérdésnél a lényeget talán úgy lehet megragadni: szabadság a gazdaságban. Ez a két jelszó lesz a fókuszban a közelgő választásokon.
– Az ön pártja vezeti a közvélemény-kutatásokat, így talán mondhatjuk, hogy önök fogják vezetni Lengyelországot a következő négy évben. Hogyan készülnek a kormányzásra?
– Célunk az, hogy a két kérdésre jó válaszokat találjunk. Nem szavakkal, hanem tettekkel kell rendeznünk a politikusok érdekmentességét. Hatékonyabbá kell tennünk az igazságszolgáltatást, felelősségre kell vonnunk a gazdasági bűncselekmények elkövetőit, korlátoznunk kell az államigazgatást. Úgy tűnik, ha az említett témákban sikeresek tudunk lenni, akkor az egész ország is sikeres lesz. Ha azonban nem tudunk megfelelni az elvárásoknak, elveszítjük a társadalom bizalmát.
– Ismeretes, hogy a napokban lényegében összeomlott a lengyel kormány, amely már egy ideje egyébként is kisebbségben irányítja az országot. Elképzelhetőnek tart-e egy olyan hosszú, akár több tíz évig tartó időszakot, amelyben a végletekig kompromittálódott baloldal kiszorul a hatalomból, és megkezdi régóta várt megtisztulását?
– Előállhat az, hogy a parlamenti választások után egyetlen baloldali párt sem kerül be a szejmbe. Ha ez valóban így történik, az a kérdés, ki és milyen programmal fogja újra felemelni a vörös lobogót. Ez egy nap meg fog történni, ám jelenleg nem látni komoly jelöltet. A posztkommunisták teljesen kompromittálódtak, így nekik erre semmi esélyük. Nagyon úgy tűnik, hogy az ő történetük a végéhez közeledik. Szimbolikus módon így zárul a Szolidaritás folyamata.
– Milyen változásokat hozott az Európai Unióhoz való csatlakozás Lengyelország életében? Nem tartanak-e attól, hogy az európai alkotmány esetleges francia leszavazása válságot okozhat az unióban, amelyre épp a következő lengyel kormány kell hogy választ adjon saját lakosságának?
– Mi nem tulajdonítunk ilyen nagy jelentőséget az alkotmánynak. A valóban égető európai problémák fényében ez nem tűnik túlzottan nagy gondnak. Európa ugyanis elmélyítheti az integrációt alkotmánnyal és anélkül is. A kontinens jövője csak elenyésző mértékben függ az alkotmánytól. Egy publicista írta egyszer: a szocializmus olyan rendszer, amely arra ítéltetett, hogy mindennap megoldja azokat a problémákat, amelyeket saját maga hozott létre. Így van ez az alkotmánnyal is. Az alkotmány ugyanis jelenleg probléma Európa számára, ráadásul ezt épp Európa hozta létre saját magának. Az unióról azonban el kell mondani, hogy Lengyelország számára az elmúlt egy év nagyon sikeres volt. A lengyel hallgatók szinte „letámadták” az európai egyetemeket, s a gazdáinkról kiderült, hogy kivételes módon sikeresek Európában, annak ellenére, amit korábban erről gondoltak. Nem beszélve a pénzügyi mérlegről, amely nagyon előnyös a mi számunkra, nem lettünk nettó befizetők.
– Önöknél is várható népszavazás az alkotmány ügyében. Az ön által említett optimizmus elegendő lehet ahhoz, hogy a lengyelek megszavazzák az alaptörvényt?
– Egyáltalán nem biztos, hogy nálunk az urnákhoz fognak járulni az emberek. A köztársasági elnök – nagyon helyesen – minden ilyen kérdést elhalasztott, megvárva a május 29-i francia népszavazást. Az alkotmányt a franciák találták ki, és ha ők elvetik, mi nem csinálunk magunkból bohócot azzal, hogy referendumot írunk ki a kérdésben. Egyébként nem vagyunk oda ezért a dokumentumért, többek között azért sem, mert a mi voksaink erejét gyengíti az európai intézményekben. Ha megbukik, nem fogunk szomorúságot érezni, ám ha átmegy, azt sem kezeljük tragédiaként.
origo.hu
16 méter magas kútba esett egy három éves gyerek Hatvanban
